Danubius Health Spa Resort Sárvár
(korábbi Thermal Hotel Sárvár) - Sárvár
Sárvár város
Sárvár, a nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlődő, tizenhatezer lakosú kisvárosa. Több mint ezer esztendős történelme során számos kézzelfogható és a kultúra által megőrzött értéket halmoztak fel itt elődeink. Biztos és széles alapokra állíthatjuk fel a jövő pilléreit, a gyorsan fejlődő ipart, s a gyógyturizmust. Sárvár város rövid története Sárvár nagymúltú nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös patak torkolati térségében fekszik. A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült, közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént egyesítették. A természeti adottságokban gazdag terület, az újkőkor óta lakott. A római hódítás előtt a kelta bójok birtokolták az ősi rábai átkelőhelyet. Erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. A római légiók a Kr. u. I. század elején a birodalom számára megszállták a Borostyánkőút vidékét, így Sárvár területe is római igazgatás alá került. A Rába két partján katonai táborok épültek (pl.: Óvár), s a folyótól keletre polgári települést alapítottak Bassiana néven. Sárvár a római uralom után is lakott vidék maradt. A Karoling-kori lakosság temetőjét (9. század), a Végmalomnál tárták fel. A honfoglaló magyarok földvárat építettek német támadások ellen. A vár tulajdonosa az 1280-as évekig a király volt. A feudális anarchia idején 1327-ig a Kőszegi család birtokolta. A vár uradalmát Kőszegi János nádor hozta létre. Köcski Sándor 1327-ben ostrommal visszavette a király tulajdonába. Károly Róbert 1328-ban kiváltságokat adományozott a belváros területén fekvő Sársziget lakói számára. Sárvár 1390-ig királyi vár maradt. Luxemburgi Zsigmond 1390-ben a várat és az uradalmat Kanizsai Jánosnak adományozta. A Kanizsai család 1535-ig kisebb megszakításokkal birtokolta Sárvárt. Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság 1532-ben visszaverte a török ostromot. Száz sárvári halt hősi halált a mezőváros és a vár védelmében. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1535-ben kötött házasságot, Sárvár a Nádasdy család tulajdona lett. A humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban. 1534-ben iskolát alapított. 1537-ben nyomdát hozott létre, amelynek élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost állította. Sylvester János lefordította, és 1541-ben magyar nyelven kinyomtatta az Új Testamentumot. Megszületett az első hazánkban magyar nyelven nyomtatott könyv. Nádasdy Tamás udvarában szívesen látott vendégek voltak a kor tudósai, művészei, humanistái, orvosai, építészei. Tinódi Lantos Sebestyén 1556-ban Sárváron halt meg, és a város földjében nyugszik. Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben lefejezték, és Sárvár a Draskovich család birtokába került. A Draskovichok és a 18. századi birtokosok idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fejlődés 1803 után indult el, amikor az Este-Modenai család lett az uradalom tulajdonosa. Sárvár a dualizmus korában fénykorát élte. A vasúthálózatba 1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-ben építették fel. E két gyár más nagyipari üzemekkel 1910-ben 1232 dolgozónak adott munkát. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült. A lakosság száma megemelkedett. Az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszer alapját képző oktatási intézményeket. 1909-ben avatták fel a mai kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár megszűnése után (1927) a lakosság egy része a munkanélküliség miatt kivándorolt Franciaországba és Belgiumba. A II. világháború után új üzem, a Baromfifeldolgozó Vállalat kezdte el működését. 1958-tól újabb üzemek települtek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet. A jövőbeni Sárvár fejlődésében fontos szerepet kap a természeti kincsre alapozott gyógy-idegenforgalom. Sárvár 1968. augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját. Az 1970-es években újabb üzemekkel és iskolákkal gazdagodott a város. A Nádasdy-vár felújítása után, 1978-tól Sárvár művelődési központja lett. A városban 1995-től ipari park épült ki. Az országos telefonhálózatba való bekapcsolódás után 101 évvel, 1996. január 1-től korszerű , digitális telefonhálózat segíti a lakosságot és a városba látogatókat. Az új Gyógy -és Wellnesfürdő 2002 december 1-től várja korszerű szolgáltatásokkal a gyógyulni és a pihenni vágyókat.
Sárvár történelmi nevezetességei Sárvári vár (Nádasdy-vár) A mai palotaegyüttes délnyugati sarkában álló XIII. sz-i, háromszintes lakótoronyból, s a mai épülettömb északi egyemeletes szárnyából fejlődött ki. E vár első említése 1288-ból való. A következő nagy építkezések a XV. Század második felében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes reprezentatív termekkel ékesített főúri lakóépület készült el. A XV. század végén készült el a mai kaputorony alsó szintje. A XVI. század elejére nagy kiterjedésű zárt udvar alakult ki, a védelmet a természeti adottságok mellett, a rótt palánkos földsáncok biztosították. A Nádasdy család 1534-1671 között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota azon formája, amilyennek napjainkban ismerjük. A díszterem mennyezetfreskói 1653-ban készültek el. A mai látható óolasz bástyás védelmi rendszer 1588 és 1615 között épült. A díszterem mennyezetfreskóit 1653-ban Hans Rudolf Miller készítette el, az oldalfalak ószövetségi témájú képeit Dorfmeister István festette 1769-ben. Estei Ferdinánd főherceg 1803-ban vásárolta meg a várat, amelyet utódja restauráltatott. A reneszánsz árkádsort a keleti szárnyon befalaztatta. Az emeleti szárnyon folyosók épültek, így a kastély körbejárhatóvá vált. A várárok vizét lecsapolták, s felépítették a ma is látható hidat. A XIX-XX. század folyamán csak kisebb átalakítások történtek, így a vár napjainkig is a XVI-XVII századi erődített későreneszánsz várkastélyok hatását kelti. Szent Márk templom - Rábasömjén A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő. A templomtérben Pruzdik József festőművész négy Szent Márk életéből, s egy Jézus életéből vett jelenetet festett meg freskó technikával. Szent Miklós templom Sárvár egykori plébániatemploma volt az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű katolikus templom. A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott. A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keletelt tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték. A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén. Szent László templom A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésre került sor. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott. Ekkor készült a kegyúri karzat is. A ma is látható ónozott üvegablakok is ekkori építkezések emlékei. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyás tiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet. Széchenyi úti Óvoda Nádasdy Tamás által alapított iskola (Széchenyi u. 7.) A Szent László templomtól délnyugatra áll Sárvár első iskolája, amelyet 1535-ben alapított Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, s amelyről a reformáció európai jelentőségű alakja, Melanchton Fülöp is dicsérőleg emlékezik meg 1537-ben, Nádasdy Tamáshoz írt levelében. Az iskola neves tanára volt a bibliafordító Sylvester János és a "magyar Luther"-ként is nevezett Dévai Bíró Mátyás. Az iskola ekkor még egyszintes épület volt. Nádasdy Tamás maradandó alkotást hagyott az utókorra: az iskolaépület átvészelte a város 1705-ös pusztulását is. A mezőváros 1830-ban emeletessé bővíttette. Erről emlékezik meg a homlokzaton lévő "OP. SARVAR 1830." szövegű felirat. Az 1883/1884-es tanévben Gárdonyi Géza tanított falai között. Szolgálati lakása az emeleti szinten volt. Az új iskola felépítéséig 1889-ig folyt itt a tanítás. 1892-ben itt nyílt meg a város első óvodája, s azóta is a 3-6 éves korosztály nevelését szolgálja. A homlokzaton lévő Madonna szobor 1901 óta díszíti az épületet. Kálvária templom Az Úr-hegyen álló templom helyén már 1758-ban kápolna állt, amelyet a város polgárai 1800-ban újjáépítettek. A kéttornyú templom akkor nyerte el mai alakját. Korona Szálló (Várkerület 29.) Az 1818-ban az uradalom által épített vendéglátóhely a házon elhelyezett címerről kapta a nevét. Az egyemeletes szálloda és vendéglő klasszicista épületét a rajta lévő zsúpfedél miatt "Szalmakocsmának" hívták. Északi szárnya 1898-ban készült. Fénykorát a XX. század első felében élte, amikor Nagy Dezső volt az üzemeltető. Az 1950-es évektől 1978-ig könyvtár, zeneiskola és művelődési központ szerepét töltötte be. Ma átalakítás alatt áll. Evangélikus templom (Sylvester u. 3.) A Türelmi rendelet kiadását követően 1782-1787 között az országban 218 evangélikus templom épült. Sárváron összesen 133 evangélikus vásárolt az iskolának és a templomnak telket. Az első templom 1829 május 3-ai tűzvész áldozata lett. Az új templom közadakozásból épült fel 1834-36 között klasszicista stílusban. Építője Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A templom fő sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétől. Fehérre festett falaival és harmonikus arányaival szép példája a dunántúli klasszicista templomépítészetnek. Városháza (Várkerület 2.) A mezőváros régi városháza épülete, a mai OTP Bank Rt, irodájának (Batthyány u. 2.) helyén állt, amely helyett Sárvár nagyközség 1878-82 között építette fel az új épületet a Kossuth téren. Geschrey Lajos sárvári építész legfőbb alkotásai közé tartozott. Az eklektikus stílusú épületen a főtérre néző erkély a XX. században készült. Hatvany-Deutsch, másképpen Cukorgyári kastély (volt Cukorgyár mellett) A cukorgyárat alapító Hatvany-Deutsch Béla építette 1898-99-ben. A tervező és kivitelező Schannen Ernő budapesti műépítész volt. A kastély a család nyári szálláshelyéül szolgált.
|
