Kirándulások
Győr környéki kirándulóhelyek
Pannonhalma – Bencés főapátság | Szigetköz | Lébény – Szent Jakab – egykori bencés apátsági – templom | Győrújbarát és Nyúl – túrák és bortúrák | Tanösvények, bemutató útvonalak kerékpáron és gyalogosan | Rábaszentmiklós
Pannonhalma – Bencés főapátság
A pannonhalmi főapátság a bencés rend első és legjelentősebb magyarországi monostora, amelyet 996-ban Géza nagyfejedelem alapított. Védőszentje a római kori Savaria-ban (ma Szombathely) született Szent Márton, aki később tours-i püspök lett. Az 1001-ből származó alapítólevél szerint a kolostor építését Szent István fejezte be, és gazdagon ellátta birtokokkal és kiváltságokkal is. A tűzvész által elpusztított épületegyüttes helyén 1137-ben épült új templom, amelynek maradványai még ma is láthatók. A jelenlegi templomot Urias apát 1224-ben emeltette ciszterci kolostorok mintájára, a gótikus kerengő pedig 1486-ban épült. A kolostor a XVI. századtól a török elleni végvárként működött. A török sereg többször elfoglalta, így a szerzetesek csak a kiűzésük után térhettek vissza lakhelyükre.
1669-re a kolostort rendbe hozták. A XVIII. században barokk átépítés történt, amelynek legszebb emléke az Athanasius Wittwer tervezte és a velencei Antonio Fossati által kifestett ebédlő. II. József rendeket eltörlő rendelete miatt a szerzeteseknek ismét el kellett hagyniuk a kolostort, s csak 15 év elteltével, 1801-ben térhettek oda vissza. A háromhajós templom legrégebbi része az altemplom, amely a kora gótika jegyeit viseli. A felső templom hajója az altemplommal egyidős, de a szentély és az oldalkápolna XV. századi. A déli hajóból nyílik a kerengőre a XIII. századi pompás kapuzat, a Porta speciosa. A templomtól északra áll a klasszicista stílusú könyvtár épülete, amelynek gyűjteményében középkori kéziratok, ősnyomtatványok is találhatók. A kolostor történetét, emlékeit és kincseit kiállításon ismerhetik meg az érdeklődők.
A bencés Regula kívánatosnak találja, hogy a szerzetesek saját munkájukból éljenek meg. A monostorokban éppen ezért az imádság mellett nagy hangsúly fektetnek a munkára is. A magyar bencések korábban főleg föld- és szőlőművelésből éltek, 1950-től azonban "kényszerűségből" csak a tanítást tekinthették munkájuknak. A rendszerváltás óta azonban újra lehetőség nyílt arra, hogy a bencés monostorok hagyományának megfelelően a szerzetesek és az apátság új munkaterületeken is kipróbálhassák magukat. A szerzetesek által gyártott termékek között találunk likőröket, borokat, gyógyteákat, csokoládét, levendulát, szappant és CD-ket, amelyek az apátság boltjaiban megvásárolhatók.
Szigetköz
A Szigetköz a győri medencének az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna által határolt, természeti értékekben bővelkedő kistája, ahol egyben Magyarország legnagyobb – dunai - szigete található. A Szigetköz települései kerékpárral és vízen is megközelíthetőek és bejárhatók. A környéken kedveltek az ökotúrák, melyek keretében a védett természeti értékeket, a vidékre jellemző növény- és állatfajokat ismerhetik meg az érdeklődők. Számos településen kölcsönözhető kerékpár vagy éppen kajak, kenu és csónak. A Szigetköz a horgászok paradicsoma is egyben. A szigetközi hagyományokat felelevenítése céljából gasztronómiai rendezvények (pl. Véneki halászléfőző verseny) és a Szigetközi Aranymosó Fesztivál színesíti a térség kulturális kínálatát.
A környék települései bővelkednek érdekes látnivalókban.
Ásványráró középkori eredetű római katolikus templomáról híres, amelynek fő nevezetessége a XIV. századból fennmaradt keresztelőmedence. A település Győr felőli részén áll a híres, műemlék jellegű Kálvária, melyet gróf Apponyi Lázár barokk stílusban építtetett 1738-ban. A Kálvária mellett álló fekete nyár védett természeti érték, az 550 cm kerületű fa kb. száz esztendős. Ásványrárón kiváló horgásztanya is várja a horgászat szerelmeseit.
Ásványráró és Hédervár között található a Rárói-Vadaskerti erdő és a Bokrosi-ér alsó szakaszának melléke. A vadaskerti erdőben még sok olyan, középhegységből és dombvidékről lehúzódó faj megtalálható, amely az Alsó-szigetközben már nem. A Dunát az ármentett oldalon vizes élőhelyek sorozata – Gyűrűs-ér melléke, Varas-tó, Sárcsás-tó – kíséri. Az erekké zsugorodott egykori Duna-ágak gazdag madárvilágnak adnak otthont.
Hédervár nevezetessége a ma szállodaként működő Héderváry-kastély és angolparkja; a kastély mai formáját a XVIII. században nyerte el. A Boldogasszony-kápolna a XV. század elején épült, és a Héderváry család temetkezési helye volt. A XVII. században loretói oldalkápolnát építettek hozzá. A Boldogasszony kápolna mellett álló tekintélyes méretű, kb. 700 éves kocsányos tölgy Árpád fája, amelyet a néphit ezerévesnek tart.
Dunaszegen a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt templom XVIII. századi barokk főoltára érdemel figyelmet. A falu másik látnivalója az ún. homokgödri „kis kép”, mely a község négy védőszentjének – Flórián, Vendel, Borbála és a Havas Boldogasszony – emlékoszlopa.
Győrladamér templomának érdekessége, hogy csak 1946-ban építették egy hajdani urasági magtárból. A Somos-erdőn védett, egyedülálló növényritkaságokat lehet látni, a Szavai-csatorna pedig kitűnő horgászhely.
Győrújfalu mellett a Lajma nádas az Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, és figyelemre méltó az ártéri keményfa-ligeterdő is (lásd alább).
Lébény az egykori bencés apátság 800 éves templomáról híres (lásd alább).
Vámosszabadi nevének két tagja azt sugallja, hogy hajdani két falu épült össze. Vámosszabadi lakói egykor hallal adóztak, és a település ma is a horgászok paradicsoma. A falu közepén található a szépen kiépített, gondozott, sportot, turisztikát, rekreációt egyaránt szolgáló horgásztó.
A falutól északra, a Nagy-Duna töltésének közelében található a Vörösrét. A feltöltődött Duna-ágakkal gazdagon behálózott területen a mocsárrétek több védett növényfaja él, mint például a szibériai nőszirom, a széles levelű nőszőfű, a kornistárnics vagy a nyári tőzike. Sok növényfaj tömegesen virít, ilyenek a réti füzény, a sárga nőszirom, a réti margitvirág. Több madárfaj jár táplálkozni a rétre, időnként megjelenik a fekete gólya és a szürke gém is, költ a barna rétihéja, az egerészölyv és a fehér gólya. A töltés mögött botlófüzekkel, telepített nyárasokkal borított területet az áradáskor elárasztó víz a mélyedésekben az év nagy részén megmarad, jó élőhelyet teremtve ezzel a mocsarak jellegzetes állatainak: a mocsári békának, a varangynak, a fürge gyíknak, a vízisiklónak és a rájuk vadászó madaraknak.
A falutól délnyugatra és nyugatra húzódó csatornák között terül el a Körtvélylapos. Fehér fűz, rekettyefűz, fekete nyár, veresgyűrű som kísérte csatornák vízében lebegő és gyökerező hínártársulások színpompás együttesei élnek. Tömegesen virít a védett békaliliom, a Szigetközben eddig csak innen került elő a védett nádi boglárka, gyakori a fehér tündérrózsa, a tavirózsa, a vízi menta, az ágas békabuzogány. A falu központjában horgásztó, a közeli Nagy-Duna sarkantyúi mögött további horgászvizek találhatók.
A Dunát kísérő facsoportokkal díszített mocsárrétek és szélesen zöldellő galériaerdő között a határállomásra vezető út mentén található a győri horgászok paradicsoma és kedvelt kiránduló helye, a Vidra Csárda. A töltésről letérve szép környezetben, 10 hektáros területen lévő gondozott, és gyakran – hetente – telepített két horgásztó között vezet az út a Csárdáig. Napijegyek helyben válthatók.
Nagybajcs Győrtől mintegy 5 km-re északra található. A folyó közelsége elsősorban a halászat fejlődését vonta maga után – a falu régi magja is egy halászfalu jellegzetességeit mutatja. A nagybajcsi lakosság másik ősi tevékenysége az aranymosás volt. A mai római katolikus templom 1869-ben épült, benne egy rendkívül nagy művészi értékű 17. századi Pieta szobor látható.
A békés környezet, a folyóparti táj kellemes üdülési és horgászási lehetőségeket kínál. A Nagy-Duna árvédelmi töltése mellett Vámosszabadi határátkelőtől Nagybajcsig összefüggő ártéri rét, legelő és erdőrész helyezkedik el. A mocsárrétek védett lágyszárú növényei közül a legszebb és a legértékesebb az őszi vérfű.
Nagybajcs fő turisztikai vonzereje tehát a Dunához, illetve a horgászathoz kötődik.
Vének kicsi falu a Szigetközben a Nagy-Duna és Mosoni-Duna találkozásánál. Nemcsak a víz az egyetlen kincse ennek a pici községnek, hanem a helység határában található páratlan látványt nyújtó erdős terület is. 1982-ben az „Aranykert” nevű liget bekerült a Természetvédelmi Törzskönyvbe. Arról nevezetes ez a terület, hogy itt áll 12 db kocsányos tölgyfa, melyet a faluban élők ősei telepítettek. Ezek közül hetet 1896-ban ültettek a honfoglalást irányító hét vezér tiszteletére. A fennmaradó öt tölgyet pedig két év múlva 1898 őszén helyezték el Erzsébet királyné emlékére.
1993-ban felépítették a nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Jurta táborát, mely a falu 900 éves ünnepségén került átadásra a felújított faluházzal együtt.
2003-ban elkészült egy tanösvény és kétnyelvű információs táblák kerültek kihelyezésre.
Kerékpáros kirándulás esetén Győr-Szentivánnál át lehet kelni a réven Véneknél, és innen folytatható a kerékpáros túra. A révház és környéke alkalmas a kikapcsolódásra és pihenésre is, hiszen közvetlenül a Mosoni-Duna partján, füves területen, romantikus környezetben sátorozási lehetőséget talál minden szabadba vágyó. A közelben horgászásra és sportolásra alkalmas terület van.
A Mosoni-Duna-ág mellett található a Somos erdő. Az Alsó-Szigetköz árvizek által gyakran elöntött területén rendhagyó a szárazabb térséget kedvelő tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Külön érdekesség a gyertyán előfordulása, de a környéken csak ebben a kis erdőfoltban él a húsos som, az ostorménfa, valamint a bogláros szellőrózsa. Védett fajok a dunai csillagvirág, a nyári tőzike és a ligeti szőlő.
Az erdőből a töltésen túlra átmenve a Mosoni-Duna hullámterébe érkezünk. A folyó partján el lehet sétálni a Torda-szigetig, ahol látható a Győr-Gönyű kikötő. A folyók mentén több horgászhely várja a horgászokat. A halászlé-főző verseny messze földről vonzza a horgászokat és a halászlé szerelmeseit.
Gönyű község a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig elterülő Duna menti település, amely nagy hajós múltra tekint vissza. Sok kedvező adottsággal rendelkező község, északon a Duna, délen egy 3200 hektáros erdő (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja.
Számos régészeti emlék került napvilágra itt. A legkorábbi emlékek a neolitikum korából valók (kővéső, kőbuzogány), de itt tártak fel egy műemlék értékű macskaköves utat is (Kossuth L. u.), mely a régi főút volt Budapest és Győr között. Mária Terézia ennek az útnak a közelébe építtette azt a postakocsi állomást, mely Európában már szinte egyedülálló műemlék.
Gönyű ma a Rába-túrák és a Duna-túrák egyik fontos állomása, ahol évente 1500-2000 vízitúrázó köt ki.
Premontrei prépostság, Szent Jakab plébániatemplom Árpás és Mórichida között
A román stílusú templom a XIII. században épült, a magyarországi román kori téglaépítészet egyik ritka példája egyhajós, egyenes szentélyzáródással és két nyugati toronnyal. A domborműdíszes, félköríves timpanonnal ellátott kapuzata a homlokzat legimpozánsabb építészeti eleme.
A templom a török hódoltságig a premontrei rend apátsági temploma volt. A hódoltság alatt elnéptelenedett és romossá vált. 1601-ben II. Rudolf a templomot a nagyszombati klarisszáknak adományozta. 1750 körül részben barokk stílusban építették át. A rendek II. József (1780-1790) általi feloszlatása óta plébániatemplomként működik. A főoltár XVII., a mellékoltárok, a szószék és a keresztelőkút pedig XVIII. századi alkotások.
Lébény – Szent Jakab – egykori bencés apátsági – templom
A lébényi kirándulást érdemes a Tóközbe tett biciklitúrával összekötni. A Tóköz a Rábaköztől északkeletre, a Hanságtól pedig délre terül el, a Rába és a Rábca között. Aránylag zárt, iparmentes terület, és ennek köszönhetően viszonylag érintetlen táj, amely a régi idők parasztházai mellett megőrizte csendjét és nyugalmát is.
Bár több település is a Tóközhöz tartozik, a forgalmas főútvonal miatt kerékpárral a következő, jóval nyugodtabb vonalon érdemes elindulni: Rábcakapi, Cakóháza, Markotabödöge, Fehértó, Győrsövényház, illetve Tárnokréti. Utóbbi határában Lébény felé a Hanságon átvezető római kori út maradványait is feltárták. Ugyan Lébényt is érinti a kerékpártúra, a település már egy másik kistáj, a Hanság része.
A környék legszebb, országosan is számottevő szakrális emléke Lébényben található. A Szent Jakabnak szentelt román stílusú egykori bencés apátsági templomot a Győr nemzetség építette 1199-1212 között. 1638-ban a jezsuiták megújították, és a XIX. század végén is végeztek rajta felújítást. A háromhajós, lombard alaprajzi típusú templomnak két gúlasisakos tornya van. A főkapu és a déli mellékkapu gazdagon díszített, normann és cisztercita sajátosságot mutat. A XVIII. században a templombelsőt barokk stílusban alakították át. A jáki mellett a Nyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb román kori temploma.
Lébény esetében a másik büszkeséget, a helyben főzött Pelikán sört érdemes még kiemelni.
Lébénytől Tárnokréti felé haladva a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon visz keresztül az út. Az út mentén láprétek, telis-tele védett növényekkel, madarakkal és békákkal. A kétéltűek számára az út alatt külön átkelőhelyek sorakoznak, ezzel mentve a tavaszi szaporulatot a forgalom elől. Innen délre két védett tó is található: a Fehér- és a Barbacsi-tó, amelyek gazdag madárviláguk miatt kapták meg a kitüntető figyelmet.
Az álló- és folyóvizek erősen meghatározzák a táj arculatát, és szinte mindegyik település közelében akad lehetőség horgászásra. E célra a legidillibb környezet talán Rábcakapin, a Hanság-főcsatorna és a Rábca összefolyásánál található. A folyó mentén itt végig stégek, horgászbeállók, csónakok sorakoznak.
Átkerekezve a falvakon, azt szűri le az ember, hogy nincs sok minden, de az nagyon rendben van. Ápolt utcák, nyírott fű, virágok, felújított szakrális emlékek. És persze csend, minimális forgalom, így biciklis kiránduláshoz jobbat nehezen találni a környéken.
Győrújbarát és Nyúl – túrák és bortúrák
Győrújbarát Győrtől délre, a Sokoró dombvidék ravazd-csanaki vonulata mentén, Győrtől 8 km-re található. A település kitűnő kiránduló hely, természeti látnivalói is minőségi borai sok turistát csalogatnak a faluba. A Babarczi Szőlőbirtok és Pince finom borait nem szabad kihagyni. A helyi Csobolyó néptáncegyüttes hagyományosan megrendezi a szüreti felvonulást és bált.
A győrújbaráti kirándulóhelyek fontosabb állomásai a Lila-hegy (300 m), a Francia-kő (234 m), a Rákóczy-fa (183 m) és a Várkő (278 m). Itt található a Dunántúl egyik legjelentősebb, védett gyurgyalagtelepe is.
A településen a Lovasbarát Fogadóban szakképzett vezető és jól képzett lovak állnak rendelkezésre. Lovas táborokat, lovas túrákat, sétakocsikázás szervezését is vállalják.
Nyúl község szőlőkultúrájáról nevezetes, amely a rómaiak idején honosodott meg. Nagy Lajos király alatt lendületet vett a szőlőtelepítés, s borai országos hírnévre tettek szert. A szőlőművelés fokozatosan egyházi kézbe került, így előbb a bakonybéli, később a pannonhalmi apátság, a győri káptalan, majd a turóci prépostság birtokolta a szőlőterületeket Nyúlon. Az erdőhatár alatti dombokon nagy múltú szőlőkultúra virágzik. A dombsorok völgyeiben a hegyközség lösz-mélyutakba futó utcái lapulnak. Nádfedeles, döngölt falú házak, bár nagyon megfogyatkozva, de máig fellelhetők a községben. A lösz-mélyutak falában hangulatos pincék sorakoznak.
A Nyúli borút állomásain a felkínált bor minősége különösen jó. A pincék többsége csak előzetes bejelentkezés mellett látogatható. A Sárkánylik-pince lehetne a séták kiinduló pontja. A falu felett a Héma-tetőn találjuk a Szemenyei és vele szemben a Hangyál-család pincészetét.
A borvidéken csak fehérborszőlő-fajtákat termesztenek. A hagyományos Olaszrizlingen, Ezerjón, és Leánykán kívül a Rajnai rizling, a Rizlingszilváni és a Tramini is kedveltté vált az 1960-as években. Újabban terjed a Chardonnay, a Szürkebarát és a Sauvignon is.
Tanösvények, bemutató útvonalak kerékpáron és gyalogosan
A Győr határában lévő Püspökerdő (Győr-Pinnyéd) a győriek kedvelt kirándulóhelye. A gondozott tisztásokon, tűzrakó helyeken túl 9 km hosszú sétaút és erdei tornapálya várja az ide látogatókat. A gyermekek örömére játszótér szolgálja az aktív időtöltést. A püspökerdőben tanösvény is található, mely természetes környezetben mutatja be az erdei életközösséget, a terület jellegzetes növényeit és tájékoztató táblákon az ott élő állatokat.
A Ravazd - Sokorópátka bemutató útvonal gyalogosan és kerékpárral egyaránt bejárható (12 km). Ravazdon a „Likas-horog” kijáratánál kezdődik, ahol a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetet bemutató általános információkkal ismerkedhetünk. Az erdészeti feltáró út a Ravazdi erdő rekettyési bejáratáig vezeti a látogatót, ahol tájékozódhat a dombságon őshonos fafajokról, az erdők szerepéről, védelméről. A hármastarjáni leágazásnál áttekintést kap az érdeklődő kiránduló - a botanikai és zoológiai értékek kiemelésével - az erdei életközösségekről. Ettől az állomástól a kerékpárosok betonúton haladhatnak tovább Sokorópátka irányába. Útközben érintik a következő állomást, ahol a Pannonhalmi-dombság kialakulásával, geológiai, kultúrtörténeti és tájképi értékeivel ismerkedhetnek meg.
A gyalogosan kirándulók a Rókavölgyi úton haladhatnak tovább. A két útvonal a vadalmási erdészháznál találkozik újra, ahol egy pihenőhely mellett gyűjthető gyógynövényekről, gombákról, termésekről és a tisztások védett értékeiről szerezhetnek új ismereteket.
A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területén, a Holt-Rába mentén (Győr-Gyirmót-Holt-Rába) létesített útvonal bejárható gyalogosan (6 km), egy része kerékpárral is. A tanösvény a gyirmóti Sörfőző- (Csikó) réten kezdődik. Itt pihenő- és tűzrakó hely, valamint a Tájvédelmi Körzet általános ismertető táblája fogadja a látogatókat. Az útvonal a réten tovább vezetve ér a következő tájékoztató táblához, melyen a vonuló madarakról és a térségi természetvédelemről informálódhatunk. Az út gyalogos forgalmú részét követve a gyirmóti hídhoz érkezik a látogató. Itt áttekintést kap a vízi életközösségekről, a fészkelő madárfajokról. A tanösvény ezután a holtág vonalát követve a Rába folyó töltéséhez vezet, ahol a terület botanikai értékei kerülnek bemutatásra. A gyalogosan bejárható út itt összeér a kerékpáros útvonallal, majd a töltéssel párhuzamosan halad az utolsó állomásig, ahol a holtágak kialakulásával, valamint az ártéri vegetáció főbb típusaival ismerkedhetünk meg.
A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány kezelésében lévő Győrújbarát-Vár-kő tanösvény is látogatható. A 4 km hosszú út során az alapítvány szakemberei bemutatják a Pannonhalma-Sokoró kistérség élővilágát, a vidék múltját és jelenét. A séta során lehetőség nyílik az alapítvány által készített biotermékek (dzsem, szörp, gyógyteák) kóstolására is.
Sokoró Ökológiai Park Alapítvány
9081 Győrújbarát, BM köz 1.
Tel./fax: (+36 96) 456-740
A Pannonhalma bemutató útvonal (2 km) a „Boldog-Mór” kilátótól indul a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetről szóló tájékoztató táblával, majd a sétányon keresztül a kilátó alatti védett erdőbe vezet. A következő állomáson a Pannonhalmi-dombság főbb erdőtípusaival és botanikai értékeivel ismerkedhetünk meg. A tanösvény végül a terület védett zoológiai értékeit mutatja be.
Rábaszentmiklós
A rábaközi település római katolikus temploma a XII. század második felében épült. A háromkaréjos, román stílusú templom, amelynek a negyedik karéja helyén áll a XVII. századi torony, szinte egyedülálló építészeti megoldás. A csaknem azonos alapterületű három karéj a Szentháromságot jelképezi.
A falu közepén látható a Győr visszafoglalása emlékére (1598) állított oszlop, az úgynevezett győri kereszt.
Búcsújáró helyek: Csorna, Osli, Tétszentkút, Szany, Máriakálnok
A csornai premontrei prépostságot 1180 körül alapította a gróf Osl család. A templom középkori eredetű, azonban 1774-1786 között Haubt morva építész a ma látható barokk stílusra alakította. A reformáció kezdetétől 1694-ig, a premontreiek visszatéréséig a prépostság világiak kezén volt.
A Szerecsen Mária kegykép, amely feltehetően a chestochowa-i kegykép egy változata, a csehországi Grádicsból került Csornára 1757 körül. Számos csodálatos gyógyulás történt a kép előtt, s ennek hatására indultak meg a zarándoklatok a kegyképhez.
A templom búcsúja május utolsó napján van.
Osliban az első templomot Kanizsai János esztergomi érsek építette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A templom csodatévő Boldogasszony képét nagy tisztelet övezte, de a protestáns Nádasdyak a templomot és a kegyképet elpusztították. Az Esterházyak építették újjá a templomot. Esterházy Pál nádor 1690-ben Kismartonból hozta ide hársfából készült Szűz Mária-szobrát. A szobor előtt számos gyógyulás történt, amelyeket a fogadalmi ajándékok is jeleznek. A hívek a Rábaköz Védasszonyának is nevezik.
A főbúcsút Kisboldogasszony (szeptember 8.) utáni vasárnap tartják.
A tétszentkúti hagyomány szerint 1715-ben egy császári katona, Ailert Keresztély olyan álmot látott, hogy betegségéből a téti erdő forrásánál fog meggyógyulni. Miután ez megtörtént, a forrás mellé egy kis kápolnát épített, amelyben a Segítő Szűzanya képének másolatát helyezték el. A csodás gyógyulások híre indította el a búcsújárásokat. A kápolna helyén épült fel a szentkúti templom 1715-1744 között. Rokokó főoltárán a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe.
Fő búcsúja szeptember 12-én, Mária napján van.
A szanyi kápolna 1753-ban épült, 1901-ben bővítették és színes üvegablakokkal látták el. A kutacska helyén állt egykor az a vadkörtefa, amely a hagyomány szerint január havában a hólepte, zúzmarás fák között kivirágzott. A vadkörtefa Szent Annát példázta, virágai pedig Szűz Máriát. Az akkori megyés püspök engedélyezte a hívek kérésére a csodás helyen kápolna építését. Ajándékul rézre festett képet küldött, amely Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szűz Máriát ábrázolja. Ezt a képet tisztelik azóta is a kápolnában. A szanyi hívek az építéshez szükséges minden anyagot kézben vittek ki az erdőbe imádkozva, énekelve. A kápolna azóta is a Rábaköz egyik meghatározó lelki központja.
Fő búcsúja Szent Anna napot (július 26.) követő hétvégén van.
Máriakálnok ősi lakói németek voltak. A máriakálnoki búcsújárás kezdete a XVI. századig nyúlik vissza. A gyógyító erejűnek tartott, a falun kívül található kutat a vándorok gyakran felkeresték. A legenda szerint egy kálnoki halász hársfából faragott Mária-szobrot fogott ki a Dunából, s tiszteletére a forráskút közelében kis kápolnát épített.
Viczay János földesúr 1663-ban az előző helyére új kápolnát építtetett Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Az 1873-as pusztító tűzvészben csak a szobor maradt meg, a kápolnát Zalka János győri püspök építtette újjá. Ekkor a szobrokat koronával látták el, Mária kezébe ezüst kormánypálcát tettek.
A legnagyobb búcsújáró napok: Szentháromság vasárnapja és Kisboldogasszony (szeptember 8.) utáni vasárnap.
