2017-ben ünnepelte 50. születésnapját a szokatlan formájú szálloda, a Hotel Budapest, melynek ikonikus épülete már az építésétől fogva megmozgatja az emberek képzeletét. Számtalan legenda és mítosz övezi, népszerű fotós téma, sőt olyan pillanat is volt, amikor sörreklámnak használta volna egy cég. Sokan azt gondolták, hogy forog, és úgy képzelték, hogy a szobák formája egy cikkelyre hasonlít. És tényleg itt lehetett először Budapesten Colát inni.

Egy biztos, 1967-ben, a Hotel Budapest nyitásakor párját ritkító volt az a siker, hogy Budapest zöldövezeti részén csakazértis felépült egy építészeti remekmű. Egy óriási, hatvannégy méter magas, csúszózsalus betonkolosszus, egy harminc méter átmérőjű óriási henger, és egy ahhoz kapcsolódó lépcsőzetes téglalap. Szrogh György alkotását hasonlították világítótoronyhoz, és hasonlították egy nagy dobozos üdítőhöz is.  Eredetileg Floridáról nevezték volna el, aztán mégis Hotel Budapest lett, de mindenki Körszálló néven ismeri. Tizenöt szinten 280 szobája van. Felhőkarcoló, de mégse, nem forog, pedig sokan a kortársak közül ezt is remélték építésekor. Az sem igaz, amit híreszteltek róla, hogy cikkely alaprajzúak volnának a szobái. Tetejéről viszont mindig is fantasztikus panoráma nyílt a városra, és itt még a kulcskoloncok is a szállodát formálták.

Emlékek egy kötetben: A félig bevert szeg

A Körszálló rajongóinak nagy örömére az idei Könyvhétre izgalmas és tartalmas kötet jelent meg a Hotel Budapest öt évtizedes történetéről Verrasztó Gábor helytörténeti kutató tollából és összeállításában. A szerző neve nem ismeretlen a helytörténeti érdekességek kedvelői számára, hiszen Verrasztó Gábornak ez a 25. kötete. Podmaniczky-díjas író, mesélt már a Váncza családról, Széll Kálmánról, Fedák Sáriról, sőt a Budai históriák sorozatában számos novellája is napvilágot látott.

A Napkút Kiadó gondozásában megjelent A félig bevert szeg című könyvben Verrasztó Gábor a hengerszálló körüli mítoszokat és legendákat gyűjtötte össze, 120 fotóval illusztrálva. Élvezetes stílusát megvillantva álljon itt a könyv fülszövege:

” Buda úri közönsége hamar megszerette a húszas évek végén megnyílt Florida kioszkot. Az Olasz fasorról felfelé kapaszkodó elegáns épületet talán Abbáziából „importálták” a parkba, ahol a „művelt közönség” még a Trombitás úton közlekedő kocsisok „nem éppen finom modorát” is élvezhette uzsonnakávéja mellé. A háború azonban gondoskodott róla, hogy az idill ne tartson sokáig, a bombázások után a mulatónak csupán az alapja maradt meg, a hatalmas, elhagyott telket pedig birtokba vette a burjánzó növényzet, egy mutogatós ember és a futball-labdát kergető pasaréti fiúk. De a grund sem maradhatott örökké, ott, ahol a hely „egyaránt mondható a budai dombok végének a városban, vagy a város végének a dombok lábánál”, magasháznak kellett épülnie, hogy a szocialista ipar és a szocialista ember diadalát hirdesse. Mert a hatvanas években az építőipar elég felkészült volt (?), hogy „megengedhesse magának” a csúszózsaluzásos toronyházat, a „presztízs pedig megkívánta azt”. Szrogh György saját megfogalmazása szerint egy 64 méter magas felkiáltójelet tervezett a bérházak és a villanegyed közé, melyet munkatársai „félig bevert szeg”-nek csúfoltak. A megszenvedett kivitelezéssel 1967 szilveszter estéjén átadott Körszállóban a menüsor 22 forintba került, a lift pedig öt forintért repítette fel utasait a tetőteraszra, az elmúlt ötven esztendő alatt az épület pedig lassan belesimult a tájba és az emberek tudatába.” 

 

Villáminterjúban faggattuk a szerzőt a könyv kiadásának történetéről:

Mikor vetődött fel Önben, hogy könyv formában örökíti meg a különleges épület történetét?

Öt évvel ezelőtt, amikor helytörténeti sétákat vezettem Pasaréten, és könnyű megközelíthetősége miatt általában a szálloda parkolója volt a kiindulási pont. 5 évig gyűjtögettem a háttéranyagokat, aztán 2 hónap alatt sikerült nyomdakészre összeállítani.

Mi inspirálta a könyv kiadására?

A hiánypótlás. Az elmúlt ötven év alatt rengeted újságcikket írtak a Körszállóról, de könyvet még nem, és szerintem az épület méltó egy átfogóbb bemutatásra.

Honnan gyűjtötte be hozzá az évtizedes legendákat, fotókat, cikkeket?

Szerencsére a Hotel Budapestnek van saját archív fotógyűjteménye, ez adta az alapot, amit kiegészítettem a közgyűjteményekből, illetve a visszaemlékezők saját fényképanyagával. A történetek zöme a volt dolgozók, építészek elmondásán alapul.

Őriz-e egy kedvenc sztorit a Körszállóról?

Nem. Amikor elkészül egy új könyvem, nekem az olyan, mint egy gyerek születése, mindenestől szeretem. Persze ez nem jelenti azt, hogy meg vagyok vele elégedve, mert egy ilyen típusú könyvet soha nem lehet befejezni, csak abbahagyni…

Van-e személyes kötődése a Hotel Budapesthez, lakott-e benne valamikor?

Nincs személyes kötődésem, nem is laktam benne, hiszen pár száz méterre lakom tőle…

Hány példányban jelent meg a kötet?

Először limitált, háromszáz példányos kiadást terveztünk a kiadómmal, de olyan sok előrendelés érkezett, hogy végül hatszáz darab készült belőle.

Mit gondol, kik vásárolnak ilyen könyveket? A szálloda régi dolgozói? Vagy akik építették? Helytörténeti kutatók?

A legtöbb kötetet a környéken lakók rendelték, illetve vásárolják, sokakat érdekel a helytörténet. És természetesen a Körszálló volt és mostani dolgozói, hiszen nekik pedig életük része ez a kör alakú épület.

Könyvbemutató a Hotel Budapestben

A  könyv bemutatóját természetesen a Hotel Budapest-ben tartották. Az eseményen a nagyszámú érdeklődő mellett megjelent és interjút adott a sajtónak Paál József, a szálloda építésének építésvezetője, illetve Ráday Mihály is, akit igazán jól ismerünk várostörténeti televíziós műsorairól.  A könyvbemutatóról készült összeállítás az MTVA Esély című műsorában, a 15. perctől látható,

Verrasztó Gábor: A félig bevert szeg című kötete a Napkút Kiadónál 1590 Ft-os áron megvásárolható.

 

 

Foglaljon szobát nálunk!

Kényeztesse magát Bükfürdő all inclusive szállodájában!

Foglalás Ajánlatok

Feliratkozás a hírlevelünkre