Budapest, 2017. március 12. – Kis hazánkban imádjuk a wellness hétvégét, amikor a monogramos fehér köntösben semmi más dolgunk nincs, csak lesétálni a medencéhez, és egész nap élvezni a meleg vízben a jóleső semmittevést. Ezzel az életérzéssel tarolt a félpanziós (75%) wellness hétvége (62%) a Danubius Hotels felmérésében. Bár gyógyvizeink messze földön híresek, mi mégis inkább kikapcsolódásért keressük fel a vizeinket (78%), mint az egészségünk megőrzéséért.
A Danubius Hotels újra megkérdezte a vendégeit a nyaralási és wellnessezési szokásaikról. Az online felmérésében több mint 5000 fő fejtette ki véleményét a hagyományos fürdőbe járástól a gyógyszolgáltatásokon át a fitneszgurukig.
Itt van a lábunk alatt, és mégis a külföldiek gyógyulnak tőle!
Hazánk területének 80%-a alatt található termál- illetve gyógyvíz. Míg az orosz turistákat külön repülőjárat szállítja Hévízre, addig a magyarok nagy része vajmi keveset tud vizeink sokrétű felhasználhatóságáról valamint gyógyító erejéről. Még ha fel is keressük a gyógyvizeinket, akkor is pihenni megyünk (78%), és csak a válaszadóknak 16 %-a használja ki a földünk kincseit gyógyulási vagy rekreációs céllal.
Szerettük volna kideríteni, hogy a válaszadóink mennyire vannak tisztában azzal, hogy milyen betegségek esetén használhatók vizeink. Még a legjobban köztudott mozgásszervi és reumatikus betegségeket is csak a megkérdezettek valamivel több, mint a fele jelölte meg, de a keringési zavarok gyógyításáról már csak a válaszadók 23%-nak volt tudomása. Ez azért is elszomorító, mert 2016-ban a halálozások több, mint feléért (54%) a szív- és érrendszeri megbetegedések feleltek. A harmadik leggyakoribb halálozással végződő betegség az emésztőszervi rendellenességek. Gyógyvizeknek erre a problémára gyakorolt jótékony hatásáról csupán a válaszadók 24%-a van tisztában.
Hihetetlen gyógyerő, amit a magyarok negyede sosem használ.
Hazánkban jelenleg 207 gyógyvíz van, de egy átlagos honfitársunk jó esetben 10-15-öt tud belőlük felsorolni. Gyógyvíznek nevezzük az olyan természetes ásványvizet, amelynek bizonyított gyógyhatása van, és hatóságilag is bevizsgált. Ide tartoznak az ismert, és kevésbe ismert gyógyfürdők és források, illetve az ivókutak is.
Vizeinket nem aknázunk ki eléggé a gyógyulásunk, egészségünk érdekében. A lakosság fele évente 1-2 alkalommal jut el hagyományos fürdőbe, és 4 emberből 1 soha. Ráadásul a felmérés szerint ez nem pénz kérdése, a magasabb jövedelműek 25%-a soha nem keresi fel Magyarország folyékony kincsét, a termálvizet. Akik mégis látogatják a gyógyvizes fürdőinket, azoknak a 78%-a csak pihenést és kikapcsolódást keres, de a stresszoldás ezen formáját is csak a válaszadók 20%-a teszi havi rendszerességgel vagy annál gyakrabban. Nem meglepő adat, hogy megelőzési célzattal inkább az idősebb korosztály érkezik (55%), erre a középkorúak és fiatalabbak közül csak 38%-uk gondol.
Nem féltjük eléggé az egészségünket!
Az ördög a részletekbe lakozik, és nincsen ez másként az egészségünk megőrzésében sem. Megelőzés vagy rehabilitáció? A 35 év alatti korosztály 12%-a soha nem jár gyógyfürdőbe vagy wellness szállodába, míg az idősebb korosztálynak csupán 2%-a nyilatkozta ezt.
Sajnos, a statisztika igazolja az elméletet. Az évente maximum 100.000 forintot üdülésre költők inkább tüzet oltanak. Ebben a csoportban lett a legalacsonyabb (48%) a megelőzés céljából és a legmagasabb (21%) a rehabilitációs okokból való gyógyfürdő látogatás, vagyis akkor költenek jobban az egészségükre, ha már megtörtént a baj. A magasabb jövedelműek körében ez csupán 13%, viszont ők megelőzés céljából (55%) mártóznak meg gyakrabban a gyógyvizekben.
Más perspektívából megközelítve, az idősebbek jobban figyelnek a rehabilitációra. Betegség miatt saját elhatározásból a középkorúaknak és fiatalabb korosztálynak csupán 5%-a, míg az idősebbeknek a 25%-a keresi fel a gyógyfürdőket, wellness szállodákat.
Csak tévhit, hogy a gazdag nyugdíjasok sokat üdülnek?
Mindenkiben élénken él az az elképzelés, hogy a gazdag nyugati nyugdíjasok egész évben élvezik az üdülés, gyógyfürdőzés és jótékony kezelések sorát. De mi a helyzet itthon, a tehetős magyar nyugdíjasokkal? Nos, a felmérésünkből kiderült, hogy az idősebbek valóban jobban preferálják a hosszabb pihenéseket. Ez a tendencia pedig a módosabb 55 év felettiekre fokozottan igaz, ők szeretik akár egy hétig is élvezni a gyógy- és wellness szállodák szolgáltatásait, akár évente többször is.
Ne feledkezzünk meg a többiekről sem! Ha azt vesszük a nagyítónk alá, hogy a válaszadóink mennyit terveznek jövőre költeni a szállásra üdülésük alatt, akkor azt látjuk, hogy a középkorúak (35-54 év) csábulnak el a leginkább egy könnyed wellnessre. Ők 100.000 – 200.000 Ft közötti összeget szánnak az idei kikapcsolódásuk alatt szállására, míg a 35 év alattiaknál ez az összeg 50.000 – 100.000 Ft, az idősebbeknél pedig 100 000 – 150 000 Ft.
A két legfontosabb szempont: csak melegvíz és nyugalom legyen!
A wellnesst mindenki inkább a téli időszakhoz köti, de a felmérés alapján ez nem lényeges, mivel az emberek zömének (55%) mindegy, mikor wellnessezik. Bár a téli csobbanást kétszer annyian preferálják, mint a nyárit, mégsem az időpont a fontos szempont. A lényeg, hogy lehessen lazulni a meleg vízben (73%), és ebben lehetőleg ne zavarjon minket senki (58%).
Amennyiben jobban boncolgattuk ezt a kérdést, akkor a válaszadók a legfontosabb tényezőnek a fürdőhely kiválasztásánál a melegvizes medencét tartották. Utána nem sokkal a gyógyvizes medence futott be. Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy sima meleg vizes medence megelőzte a gyógyvizet, de ha picit belegondolunk, akkor mégsem olyan meglepő. A kisebb gyerekkel érkezők nem tudják a gyógyvizes medencét kihasználni, illetve a melegebb víz egész napos ücsörgésre sem alkalmas. Ha már az ücsörgésnél tartunk: a jacuzzi majdnem olyan közkedvelt, mint az úszómedence. Egy szó, mint száz: minden jöhet, ami ellazít és relaxál.
Mediterrán nemzet a magyar – távol áll tőlünk az északi mentalitás!
A szaunák még mindig távol állnak a magyar közönségtől: még a kültéri napozás lehetősége is mérvadóbb egy wellness szálloda választásakor. Pedig a szaunák pozitív élettani hatásai vitathatatlanok: immunerősítő, meghűléses betegségek kezelésére kiváló, és hatékonyan alkalmazhatjuk allergiás problémák és ekcémás bőr állapotának javítására. A szauna izzasztó hatásával segíti elő a méreganyagok természetes úton történő távozását, emellett remekül oldja a stresszt.
A masszázs szolgáltatás kedveltsége nem meglepő, tökéletesen illik a lazulást, pihenést kereső fáradt vendég programjába. A fitneszterem a legkevésbé érdekes a válaszadók szerint, így az kullog az utolsó helyen. Vajon miért nem szeretünk izzadni? Se szauna, se sport, még a tornából is az aqua fitnesst szeretjük jobban a hagyományos gyógytorna helyett. Ilyen stresszben élünk? Ennyire el vagyunk fáradva? Vagy csak egyszerűen lusták volnánk?
Csak semmi sport?!
Ne szépítsük a témát, nem vagyunk egy sportos nemzet. Fenti grafikán is az utolsó helyen végzett a fitneszterem, amikor azt kérdeztük, hogy mennyire tartja fontosnak a megadott wellness szolgáltatásokat. Ezt az adatot tovább erősíti az az eredmény, ahol a wellness szálloda és a fürdőhely kiválasztásának szempontjairól kérdeztünk. Itt az adatokból világosan látszik, hogy a válaszadóknak 4-szer fontosabb a nyugalom és 5-ször fontosabb a meleg vízben való lazulás, mint a sportolás. Úgy tűnik, hogy a wellness hazánkban összeforrt a jóleső semmittevés hétvégéjével, amibe már nem fér bele az aktív pihenés.
Wellness jelentése: egy hétvégényi semmittevés!
Mi jut az eszünkbe, ha azt halljuk, hogy wellness? Hát persze, hogy pár kellemes nap, amikor végre kipihenhetjük magunkat! A válaszadóink is így voltak ezzel, hiszen magasan vezet a 2-3 napos szállodai ajánlatok népszerűsége (62%). Ráadásul a megkérdezettek több, mint fele évente többször is élvezi ezt a kikapcsolódást. Szeretünk társaságban lazítani. Az idősebbek a párjukkal (70%), a fiatalabbak a családjukkal (80%) érkeznek.
Bár azt gondolnánk, hogy a fiatalabbak a haverokkal, barátokkal szervezik a pihenésüket, ez nincsen így. A barátokkal való közös wellnessezés inkább az idősebb korosztályra jellemző (11%), míg a 35 évnél fiatalabbaknak csak a 3%-a nyilatkozta ezt.
A magyarok biztosra mennek: Nem bízunk a privát szállásokban.
Mindenki maradjon a kaptafánál! Ez olvasható ki abból az adatból, hogy a megkérdezettek 99%-a hivatásos szállásadókban (pl. Szállodák, Motelek, Vendégházak) bízik jobban.
S hogy kinek a szavára adunk? Erre kerestük a választ, és mint a lenti grafikonból is látható, magasan vezet a barátok ajánlása. Ismerőseink véleményére és tapasztalataira hagyatkozunk, sokkal jobban bízunk ebben, mint az interneten található forrásokban. Ha mindenképpen a netet bújva választunk, akkor a fiatalabbak szkeptikusak a szállásadó saját weboldalával, inkább hagyatkoznak a véleménygyűjtő vagy az online szállásfoglaló oldalak véleményeire. Ez nem jellemző az idősebb korosztályra, ők a szállásadó saját weboldalának szavaznak nagyobb bizalmat a barátok véleménye után.
A fürdőhelyek királynője: Hévíz!
Sokan szép emlékeket őrzünk egy-egy helyszínhez kötődő, jól sikerült wellness élményünkről. Szerettük volna megtudni, hogy melyek azok a fürdővárosok, ahol a legtöbben megmártóztak már a gyógyvízben. A három legnépszerűbb: Hévíz (70%) Zalakaros (56%) és Bükfürdő (53%). Érdekes adat, hogy Budapest csak a középmezőnyben végzett. A favorit Hévízhez képest csak fele annyian vettek igénybe budapesti gyógyszolgáltatást. Volt lehetőség megemlíteni olyan helyeket is, amelyek nem szerepeltek a felsorolásban. Sokak szerint jogtalanul maradt le Debrecen és Tapolca a listáról.
Ugyanaz a TOP 3 sorrend jött ki arra a kérdésre is, hogy melyik gyógyfürdőbe terveznek elmenni a következő 1 évben. Itt viszont több érdekes eredmény is született. Ilyen például, hogy Egerszalók (22%) megelőzte Hajdúszoboszlót (18%) vagy, hogy Budapest (12%) csupán annyira népszerű, mint Harkány (11%). Ez azért is megdöbbentő, mivel Budapest gyógyvizekben való gazdagsága világviszonylatban is egyedülálló. Fővárosunk a világ egyetlen olyan nagyvárosa, ahol több mint száz termálforrás és kút van. Noha a belföldi turizmussal nincsen gond, meglepő, hogy a hazai közönség körében Budapest mennyire nem szerepel a „wellness térképen”.
Megnyugtató hír született a felmérésben a magyar szállásadóknak: a megkérdezettek 73% belföldön tervez kikapcsolódni az idei szabadsága alatt. Ennek valószínűleg több oka is van, talán egyszerűbb egy rövidebb kiruccanást hazánkban megszervezni. Biztosan közrejátszik még a nyelvismeret hiánya, és a bizonytalanságtól, rejtett költségektől való félelem vagy az ár is.
Mégsem a hasunk a lényeg?
Nem sajnáljuk a pénzt a wellness hétvégére, de mégis próbáljuk olcsóbban kihozni. Csak reggeli és vacsora: félpanzióra esküszik a megkérdezettek háromnegyede! Pedig sok esetben olcsóbban jönnének ki a vendégek az all inculsive ellátással, mint a városban sétálva egy jobb étterembe betérni.
Kor szerinti bontásban az ellátási kép árnyaltabb. Bár az idősek körében a félpanzió (78%) megingathatatlan, addig a férfiak (17%), a fiatalabbak (17%), és a tehetősebbek (25%) azért kezdik felfedezni az all inclusive ellátás kényelmét.
Mézesen, olajosan, svédesen: erre a luxusra költenek a magyarok!
Felmérésünkből kiderült, hogy ha már valaki eljutott a wellness szállodába, akkor bizony megenged magának egy jóleső masszázst. A megkérdezettek körében toronymagasan vezet ez a szolgáltatás, 78%-uk erre tette le a voksát. Jóval utána kullog a torna szárazföldi és vízi változata: Aqua fitnesz (47%), gyógytorna (41%), persze ebből is a könnyebbet preferálva.
Kevesen ismerik a súlyfürdőt (14.5%), ami pedig egy remek magyar találmány. A nyújtás hatására lehetővé válik a gerincoszlop porckorongjainak eredeti, egészséges állapotának visszaállítása. A kezelés a magyar reumatológia egyik legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró felfedezése, mégsem szalad senki gyógyfürdőbe, ha becsípődött a háta.
Béres Alexandra 3-szor népszerűbb, mint Rubint Réka!
A válaszadók körében kutattuk az ismert fitnesz szakemberek népszerűségét, ezek szerint a megkérdezettek körében Béres Alexandra a legnépszerűbb fitneszedző. Nemek szerinti bontásban a hölgyek körében Béres Alexandra, férfiaknál Katus Attila a nyerő.
Életkor szerint a 35 évnél fiatalabbak jobban szeretnének Rubint Réka óráján részt venni (33%), mint Béres Alexandráén (24%), de összesítésben Alexandra óráján 3-szor annyian izzadnának. Természetesen volt lehetőség olyan nevek felsorolására is, akik nem szerepeltek a listában. Így kapott egy-egy szavazatot Schobert Norbi, Péntek Enikő, Szentgyörgyi Rómeó és Pamela Anderson is!
Itt a bizonyíték: a kor bölccsé tesz!
Ha találtunk egy jól bevált szálláshelyet, miért kockáztassunk? Így gondolják a válaszadók is, akiknek több, mint fele szeret visszatérni a megkedvelt helyekre. Ez amúgy egy pénztárcakímélő szokás is lehet, hiszen több szállodában várják a törzsvendégeket egyedi ajánlatokkal. A tendencia a korral még meghatározóbb. Az idősebbek 57%-a szívesen választja ugyanazt a szállodát, míg a nők (55%) és a fiatalabbak (67%) szeretnek új helyeket felfedezni.
Hihetetlen gyógyerő van a vízben. Használd ki Te is!
Magyarország a gyógyvizek országa. Mégis mennyien használják a gyógyulásukhoz, egészségük megőrzéséhez? Mint a felmérésből is kiderült, nagyon kevesen (a válaszadók csupán 16%-a). Ha el is jutunk olyan helyre, ahol lehetőségünk van a gyógyító vizeinkben megmártózni, akkor is a kikapcsolódás és pihenés vezérel minket, és nem aknázzuk ki eléggé a természet adta lehetőségeket a gyógyulásunk, egészségünk érdekében. Összegezve járjunk többet gyógyfürdőkbe, mert megtehetjük!
***
A kutatást online kérdőíves módszerrel a Danubius Hotels megbízásából a webformance Kft. végezte 5064 résztvevő bevonásával 2018. január és február között.