Legendás vezetőink sorozatunk következő vendége Deák Imre, aki 2006-2017 között vezérigazgatóként állt a Danubius élén, és a mai napig a Danubius igazgatóságának tagja. Kinevezése előtt szállodaigazgatóként tevékenykedett Keszthelyen és Hévízen, majd az Amerikai Egyesült Államokban. Visszatérve a Danubiushoz a vállalat vezérigazgató-helyettese lett, majd Betegh Sándort követte a vezérigazgatói pozícióban.
Deák Imre vezérigazgatóságának idején vezette ki a CP Holdings a tőzsdéről a céget, amely zárt részvénytársasággá alakult. A Danubius túlélte a 2008-2009. évi gazdasági válságot, klaszterekbe szervezték át a Danubius szállodáit és eladták a pécsi Pátria szállodát, a keszthelyi Helikon szállodát és az alsópáhoki kempinget.
Mi volt a legnehezebb feladata vezérigazgatósága alatt?
Szó szerint álmatlan éjszakák sorozatát hozta, hogy a 2008-2009. évi gazdasági válság következményeként, a vállalat talpon tartásának érdekében, két lépcsőben meg kellett válnunk 1400 (!) munkatársunktól, a mintegy 4300-ból.
S akkor az sem vigasztalt, hogy egyébként teljesen logikus költségcsökkentő lépés volt a szállodák klaszterekbe szervezése.
Mit tekint a legnagyobb vezérigazgatói sikerének?
Minden nehézség ellenére sikerült egy nagyon jó csapatot összeállítani, az ország minden részéből érkezett, s különböző habitusú szakemberekből.
Emellett akkor érkezett a vállalathoz az első külföldi felsővezető Andreas Schuster személyében.
Üzemeltetésben a legnagyobb siker talán az első magyarországi all-inclusive rendszer bevezetése volt a Hotel Marinában. Akkor, az a lépés nagyon kockázatos volt, de jó döntésnek bizonyult, s ma már sok másik szálloda is él ezzel a gyakorlattal.
A mai tudásával, tapasztalatával milyen jó tanácsot adna 2006. évi önmagának?
Bármilyen sok egyéb feladat is zúdult rám, keményebben kellett volna figyelni a belső kommunikáció javítására. A ma már kiválóan működő rendszerrel még hatékonyabban tudtuk volna irányítani a munkatársakat, menedzselni a napi működést.
Milyen változásokat jósol a szállodaiparnak az elkövetkező 50 évre?
A digitalizáció rohamos terjedésével „elembertelenedik” a szakma a luxuskategóriát kivéve. Persze, azt is tudjuk, hogy a digitalizáció növeli a hatékonyságot, no meg, mai fiatal generációnak ez nem is fáj majd annyira, mert ők a magánéletüket is az „okos” gépekkel élik.
De jókat enni ők is szeretnek, s biztatásként mondom, egy szállodai étterem konyháján soha nem helyettesíti majd gép a séfet!
Köszönjük a beszélgetést!
