A víz az élet forrása, bölcsője, legfontosabb lételemünk. Nemcsak isszuk, de lubickolunk is benne, kihasználva testi-lelki egészségünkre gyakorolt jótékony hatásait. Termálvíz, gyógyvíz, hidroterápia, balneoterápia, fürdőkúra és ivókúra – napjaink gyakran ismételt kifejezései, de ismerjük-e a fürdőkultúra gyökereit és máig érvényes tanait? És miért is Budapest a gyógyvíz-főváros? Megmutatjuk Budapest legjobb gyógyfürdőit bemutató cikkünkben!
A kultúra bizonyos fokára eljutott népeknél már a régi ókori időkben is elterjedt volt a fürdőzés. Nem egy helyen fontos szerepet játszott a vallásos követelményekben is, mint például a régi babiloniaknál, asszíroknál, perzsáknál, indusoknál. A rendszeres és céltudatos fürdőzés – a tulajdonképpeni fürdőkultúra – a görög, majd főleg a római korban alakult ki a keleti rituális tisztálkodásokból. A rómaiak már azt is tudták, hogy a víz egyes betegségeket gyógyít. Ők kezdtek el közfürdőket építeni nagy medencékkel. A fürdők élén orvos állt és itt folyt a római közélet jelentős része is. Nemcsak Rómában, hanem a birodalom többi városában is nagyszámban építettek fürdőket. Városaikat olyan helyre építették, ahol meleg források biztosították a fürdők ellátását, mint például Pannónia fővárosában Aquincumban is, a mai Budapest területén.
Nem véletlenül itt, hiszen Magyarország különleges balneológiai adottságai révén rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyhatású termálvizekben. Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után, Magyarország a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik. Az 5 ország közül Japánban és Izlandon magas hőmérsékletű, de alacsony ásványi anyag tartalommal bíró vizekkel rendelkeznek, míg Olasz- és Franciaországban ugyan magas a vizek ásványi anyag tartalma, de hőmérsékletük meg sem közelíti a Kárpát-medence vizeit. Vizeink egyszerre magas hőmérsékletűek és magas ásványi anyag tartalmúak, ez egyedülálló világszinten is. Sehol máshol nem található, ennyi különböző betegség kezelésére, illetve megelőzésére alkalmas kiváló minőségű termál és gyógyvíz.
Az országban mintegy 150 meleg vizes gyógyfürdő, köztük 36 speciális – többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó – fürdő található, Budapesten hivatalosan 19 különböző gyógyvizet tartanak számon, város alatt a mélyben barlangok és azokból kitörő hőforrások találhatók.
A budapesti gyógyfürdők története
A budapesti fürdőkultúra a rómaiakkal honosodott meg Budapesten. Az ásatások során közel 20 aquincumi magán- és közfürdő, hideg és meleg vizes medence jellegzetes elemeit tárták fel. A középkorból, Mátyás király idejéből is virágzó fürdőkultúra nyomait őrzik az írások, „királyi fürdőknek” hívták a fürdőházakat, mivel maga a király is rendszeresen látogatta őket, de a parasztok és szőlősgazdák is rendszeresen fürödtek a források gödreiben felgyűlő meleg vízben. Budapest fürdőinek következő virágkora a török hódoltság 150 éves korszakához köthető. Ebben az időszakban váltak a fürdőépületek Buda legnevezetesebb és legmegbecsültebb épületeivé. A törökök a Duna jobb oldalán, Budán, nyolc fürdőt létesítettek. Kétféle fürdőt különböztettek meg, a gőzfürdőt (épített, fűthető létesítmény), valamint a termálfürdőt. Ebből az időből maradt ránk a Rudas fürdő a Duna mellett (egykori neve: zöldoszlopos fürdő), a Rác fürdő (kis fürdő), a Király-fürdő (Szokollu Musztafa építtette a 16. század második felében) és a Császár-fürdő (Velibej-fürdő) (ugyancsak Szokollu Musztafa építtette, s az egykori legszebb budai fürdő volt). A török uralom végével a fürdők dicsfénye megfakult, állapotuk romlásnak indult. A budai fürdők harmadik nagy korszaka a felvilágosodás korában kezdődött, ekkoriban elsősorban tisztálkodási és szórakozási szempontból értékelték ezeket az intézményeket, de tisztában voltak a fürdők gyógyhatásával is. 1812-ben már kezdték összegyűjteni a hévforrások gyógyerejéről szóló adatokat, melyből Magyarország első hidrográfiája is elkészült. A XIX. század második fele a budapesti fürdőkultúra felélénkülését hozta, kutakat fúrtak, fürdőket építettek vagy hoztak rendbe, egyesületek, szervezetek alakultak a gyógyhatású vizek népszerűsítésére, a fürdőkultúra fejlesztésére és terjesztésére.
Hogyan is hatnak a gyógyfürdők?
Közismert tény, hogy a vízben könnyebbnek érezzük testünket, könnyebben mozgatjuk végtagjainkat. Különösen jól észlelhető ez a jelenség sérült, kopott, beteg ízületek esetén. Mozgás közben érezzük a víz simogató, masszírozó hatását. A langyos, vagy kellemesen meleg vízben ellazulnak a feszes izmok, kitágulnak a vérerek, javul a vérkeringés. Ezek az úgynevezett fizikai hatások. A termál- és gyógyvizek emellett azonban kémiai hatásokkal is rendelkeznek, amely a bennük oldott ásványi anyagoknak köszönhető. Ezek az ásványi sók a bőrön keresztül felszívódva bekerülnek a vérkeringésbe, és így eljutnak a test minden egyes kicsi sejtje közelébe. Erősítik az immunrendszert, pótolják az izmok, ízületek számára nélkülözhetetlen anyagokat, kedvezően befolyásolják a szervezet reakciókészségét, segítik az öngyógyító folyamatokat.
A gyógyvizek fizikai tulajdonságai közül különösen fontos a víz hőmérséklete. A langyos 21-31°C hőmérsékletű fürdők az idegrendszerre nyugtató hatásúak. A meleg fürdők hőmérséklete 32-37°C között van. Az ilyen vízben a bőr erei kitágulnak, a szívműködés, a légzés szaporább lesz. Gyógyfürdőzéskor a meleg hatására kitágulnak a bőr pórusai, így a vízben található ásványi anyagok könnyen bekerülhetnek a vérkeringésbe. Erősítik az immunrendszert, fokozzák a nyirokkeringést, ezáltal gyógyító folyamatokat indítanak be a szervezetben. A meleg víz oldja a fájdalmas izomgörcsöket, csökkenti az ízületi fájdalmakat, gyorsítja a salakanyagok kiválasztódását.
A legmelegebb termál medence a Rudas fürdőben található (42 °C). A leghidegebb vizű úszómedence a Lukács fürdő kültéri, férfi medencéje (22 °C), a legmelegebb a Rudas gyógyfürdő beltéri, 29 °C-os gyógyvízzel üzemelő úszómedencéje.
A legjobb budapesti gyógyfürdők
Az Oszmán Birodalom által meghódított területeken épült fürdők közül a legtöbb Budán maradt meg eredeti vagy részben eredeti állapotában. Még ma is működik és vendégeket fogad Budapesten az Irgalmasok Veli bej fürdője és a Rudas gyógyfürdő, jelenleg nem látogatható a Király Fürdő és a Rác fürdő. Ezek a fürdők mind hőforrások mellé épültek, és gyakorlatilag a hódoltság ideje óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan működtek, és a szükséges felújítások ellenére az épületek és a belső medenceterek hűen tükrözik a hagyományos török fürdőépületek jellegzetességeit.
Irgalmasok Veli bej fürdője
Budapest legősibb fürdőinek egyike, a nagy múltú Császár Fürdő része, jelenleg az Irgalmasrendi Kórház egységeként működik. Budapest egyik legszebb török fürdője. A hagyományos török fürdő rész 5 medencéből áll: a nyolcszögletű, 36-38 fokos központi medencéből és e körül négy önálló fürdőfülkében négy további különböző hőfokú kis medencéből. A gyógyvíz gyors folyásának köszönhetően a központi medencében a víz állandóan frissül, kemikáliák hozzáadása nélkül. Vadonatúj wellness részleg is a vendégek rendelkezésére áll jakuzzival, két gőzkamrával, finn és infraszaunával, masszázs-zuhanyokkal, jégkészítő géppel, hydroxeur- és tangentorkáddal, Kneipp-sétálóval, úszómedencével és masszázzsal.
A fürdő hagyományosan zárva tart 12.00 – 15.00 óra között. A gyógyvíz ízületi és gerincbántalmak, csontritkulás, idegfájdalmak, sérülések, műtétek utáni rehabilitáció esetén javallott.
Rudas Gyógyfürdő
A Rudas fürdő 1566-1572 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető, amely olyan mértékben sikerült, hogy a fürdőt a mai napig folyamatosan használják, 2014-ben volt a legutolsó felújítás. A fürdő épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere, amelynek oszlopos kialakítása ritkaság, az oszlopokra támaszkodik a felülvilágítókkal áttört félgömb kupola.
A Rudasban még a mai napig uralkodik a férfi-női napok hagyománya: a török részlegen hétköznap keddenként fürdőzhetnek a hölgyek, hétfőn-szerdán-csütörtökön-pénteken a férfiaké a termál, csak hétvégére válik a fürdő koedukálttá. Öt gyógymedencével, három hőlégkamrával, egy kamillás gőzkamrával és vizes-szappanos masszírozóhelyiséggel ellátott, eredeti falakkal körülvett ellátott törökfürdő mellett természetesen van wellness rész, gyógymedencével és szaunavilággal. Aki épp a neméből kifolyólag nem teheti be a lábát a török fürdőbe, az a wellness részlegen tud kikapcsolódni.
A gyógyvíz nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Ízületi, mozgásszervi bántalmak kezelésére ajánlott.
Műemléki fürdők Budapesten
Budapesten három műemléki fürdő működik: a Lukács, a Gellért és Széchenyi gyógyfürdők. Ezek nem köthetők szorosan a hagyományos török fürdőkhöz, de mind építészetileg, mind a történetüket illetően figyelemre méltóak.
Lukács fürdő
A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek, így autentikus törökfürdő sajnos nem található a Lukácsban. 30 m vízmélységű, kevert vízű, a Molnár János-barlangból származó termálvize állítólag a legjobb minőségű a fővárosi fürdők között. A gyógyító hatású vizet a kupolás, hárommedencés, hőlégkamrával és gőzkamrával ellátott termálfürdőben élvezhetjük, de a testet-lelket felfrissítő wellness szolgáltatások igénybe vételére is számos lehetőség kínálkozik a Lukácsban.
Széchenyi Fürdő
Budán már a török idők óta nagy hagyománya volt a gyógyfürdőknek, míg a pesti oldalnak 1913-ig nélkülöznie kellett a fürdőzést. A Czigler Győző tervei alapján készült gyönyörű épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista stílusú, elemei azonban a neoreneszánsz jegyeit viselik magukon. Az 1927. évi bővítéskor létesült strand-uszoda részek a reneszánsz jegyeit viselik magukon, és bár a két szakaszban megépített fürdő építészetileg egységes képet mutat, stílusában mégis inkább eklektikus, historizáló. A díszítő elemek fő motívuma a víz; a stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak és sellők szinte mindenhol fellelhetők a fürdőben, ami nemcsak esztétikai szempontból egyedülálló; a Széchenyi Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma.
Széchenyi Gyógyfürdő gyógyvize Budapest második legmélyebb kútjából, a Szent-István kútből 1246 méter mélyről 76 °C hőmérsékleten érkezik a felszínre. Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévízről van szó, melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős. A gyógyfürdő kopásos jellegű ízületi és gerinc betegségek, krónikus ízületi gyulladások, ortopédiai műtétek és balesetek utáni rehabilitáció, gerincbántalmak, idegfájdalmak, a csontrendszer mészhiányos állapotai esetén ajánlott.
A benti részlegen 11 gyógymedencét találunk gőzkabinokkal és zuhanyzókkal. Az épületekkel körülvett kerti részben is van 3 úszó-, élmény, illetve ülőmedence.
Gellért Fürdő
A Gellért Gyógyfürdő a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása. A nagycsarnok tíz díszablakát Róth Miksa készítette, az ablakokon Arany János Buda halál című eposzának jelenetei láthatók. A bejárati csarnok végében Huszár Adolf Vénusz szobra látható. A fürdő női és férfi termál osztályait Zsolnay kerámiák díszítik. A gyógyfürdő területén „feltörő csodahatású” forrásokról már a XV. századból is találunk feljegyzéseket. A törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. században Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt.
A Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A fürdő vizét a Gellért-hegy belsejében létesített forrásfoglalásokból nyeri. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos és szulfátos-kloridos hévíznek fluoridion-tartalma is jelentős. A gyógyvíz alkalmas az ízületek degeneratív betegségeinek, a gerinc megbetegedések, az idült és félheveny ízületi gyulladások, a porckorong bántalmak, az idegzsábák, az érszűkület és a keringési zavarok kezelésére. A Gellértben található inhalatóriumban pedig az asztmás, illetve idült hörghurutos panaszokat lehet enyhíteni.
A Gellért Fürdő 2013 óta minden nap koedukált. Az öt beltéri termálmedence mellett két merülőmedence várja fürdőzőket, a sportolni vágyók pedig egy úszómedencében csillapíthatják a mozgás iránti igényüket. A fürdő felújítása folyamatos, ami a szolgáltatások körének időszakos változásával jár együtt, például a kültéri hullámmedence 2023. április 22-től hullámszolgáltatás nélkül üzemel, a női gőzkabin 2023. május 8-16. között felújítás miatt zárva tart, a kültéri élménymedence 2023. április 24. és május 12. között karbantartás miatt nem látogatható, és 2023. április 24-től megszűnik a kültéri finn szauna és a merülődézsa. Műszaki okok miatt határozatlan ideig nem elérhető a gyógyvizes kádfürdő és a szénsavas kádfürdő szolgáltatás.A gyógyászati kezelések várhatóan 2023. szeptember 30-ig érhetőek el.
A Hotel Gellért 2022. december 1-jével tulajdonost váltott, jelenleg is zárva tart, teljes körű felújítás miatt bizonytalan ideig nem fogad vendégeket.
Magyarország a világ 5. gyógyvíz nagyhatalma, Budapest 1934 óta fürdőváros. 1937-ben itt került megrendezésre az első nemzetközi balneológiai konferencia, és a Gellért termálfürdő lett a Nemzetközi Balneológiai Társaság székhelye. A kongresszus a következő szavakkal indokolta döntését: „…nincs olyan város, amely Budapestnél jobban igényt tarthatna erre. A természet csodálatos bőkezűséggel kiváló termálvizeket és párját ritkító természeti szépséget adott neki, amelyhez magas szintű orvosi szakértelem, kiválóan felszerelt gyógyászati intézmények, valamint élen járó tudományos kutatás társul, és ez ideális választássá teszi Budapestet arra, hogy a balneológia nemzetközi ügyeit innen intézzék”
Jó, ha tudod a gyógyfürdőzésről
- A gyógyfürdők „nedves kolostorok”, ahol illik csendben pihenni, relaxálni
- A gyógyvízben általában 20 percnyi tartózkodás ajánlott
- Fürdőzés előtt és után fontos a zuhanyozás
- A gyógyfürdőzés után minden esetben pihenés javasolt
- 12 év alatti gyermekeknek nem ajánlott a meleg gyógyvízben való tartózkodás
- A fürdőkúrát általában ugyanabban a napszakban célszerű alkalmazni
- Sem éhgyomorra, sem teli gyomorra nem javasolt a fürdőzés
- Előzetes orvosi vizsgálat során kell meggyőződni arról, hogy a kezelésnek nincs semmi ellenjavallata.
- Fürdőreakció! A fürdőkúra 5-6. napján klinikai állapotrosszabbodás, fejfájás, levertségérzés, a fájdalom fokozódása léphet fel. Ez általában 1-2 kezelés kihagyása után magától elmúlik, és a kúra tovább folytatható. A fürdőreakció fellépése nem törvényszerű, de a melegebb vagy nagyobb ásványi-anyag tartalmú vizekben gyakrabban fordul elő.
- A következő szív és érrendszeri betegségek megléte kizáró okként szerepel: szabálytalan, szapora szívműködés, gyakori szívkoszorúér-megbetegedés, szívinfarktus után 3 hónapig, elégtelen szívműködés, magas vérnyomás, és előrehaladott érelmeszesedés esetén kerüljük a meleg fürdők alkalmazását!
- Egyes betegségek heveny stádiuma, akut gyulladások megléte szintén kizárja a fürdőkezelés alkalmazását: Mozgásszervi betegségek heveny stádiuma. Reumás beteg sem fürödhet, ha gyulladásos tünetek állnak fenn, ha ízülete duzzadt. Szervi megbetegedések heveny stádiuma, (pl. mandulagyulladás, gyomor- vagy bélhurut) nátha, influenza, Sclerosis multiplex heveny stádiuma.
Budapesti gyógyfürdőzéshez válassz kényelmes, elegáns, minden igényt kielégítő szállást a Danubius Hotels budapesti szállodái közül!
