A Buda és Pest között, a kék Duna ölelésében fekvő csodálatos Margitsziget kihagyhatatlan úti cél minden Budapestre látogató turista számára. Első pillantásra beleszeretünk a hatalmas ősfák, árnyas sétautak, tágas rétek, fürdők és szórakoztató attrakciók különleges elegyébe, pedig jóval több annál, mint amit a szemünkkel látunk. A Margitsziget történelmi és kulturális szempontból is izgalmas, szinte magába zárja a magyar történelem fontos korszakait, őrzi a leghíresebb magyar költők és írók lába nyomát, és akkor még nem is szóltunk a föld mélyéből feltörő értékes gyógyvízről.
A Margitsziget története
A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár. Talán nehezen elképzelhető, hogy egykor a Margitsziget több különböző részből állt, amelyet a Duna hordaléka alakított ki. Sokáig gyakran változott az alakja, míg végül a Középső sziget, a Fürdő sziget és a Festő sziget egységéből alakult ki a mai sziget formája.
A történelem folyamán számtalan nevet viselt: Urak-sziget, Nyulak szigete (latinul: Insula leporum). Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget. Mai nevét a 13. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki életével és csodáival különleges helyet foglal el a magyar történelemben. Élete, Boldoggá, majd Szentté avatása Margit-legenda néven a mai napig őrzi emlékét.
A sziget története a római uralomig nyúlik vissza, egyébként egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi először. Éltek itt Árpád-házi királyok, premontrei, domonkos, johannita és ferences szerzetesek. Az országgyűlés a szigetet 1790-ben Sándor főhercegnek adományozta, aki elkezdte a szigetet schönbrunni mintára kiépíteni. Öccse, József nádor követte őt a palatinusi méltóságban. A magas műveltségű és kertkedveléséről is ismert főúr a szigetet jelentősen átalakította. Álmainak megvalósításához méltó munkatársra lelt a fiatal Tost Károly főkertész személyében, aki a schönbrunni neves kertészdinasztiából származott. Elévülhetetlen érdeme a sziget máig megmaradt, kiemelkedő szépségének a kimunkálása. József nádor felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára is a szigeten rendezett be nyaralót. József nádor ükunokájától a magyar állam az 1908. évi XLVIII. törvény alapján vette meg a szigetet.
A sziget egészen 1901-ig csak hajón vagy csónakkal volt megközelíthető. A Margit hidat 1876-ban megnyitották, de a szigetre vezető szárnyhíd csak 1901-ben készült el. A sziget északi csúcsán a II. világháború alatt elkészült az Árpád híd, ezt 1950-ben kötötték össze a szigettel. 1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.
Gyógyvíz a Margitszigeten
1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a sziget nyugati partjánál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is, amit a mai napig a Zsigmondy-forrás táplál.
A Margitszigeten feltörő víz hőmérséklete napjainkban 70°C, amely a szállodák – az Ensana Thermal Margaret Island Health Spa Hotel és a Danubius Hotel Helia és a Palatinus Fürdő medencéiben 36-38°C-os hőmérsékletűre hűtve, de hatóanyagait száz százalékig megtartva érkezik. A margitszigeti termálvíz különösen hatékony a mozgásszervi megbetegedések, izom- és bizonyos idegrendszeri bántalmak, perifériás keringési zavarok, emésztési problémák kezelésében.
5 legendás hely a Margitszigeten
A Margitszigeten sétálni olyan, mint egy időutazás. Ha ismered a sziget többszáz éves történetét, a legrégebbi épített műemlékek, szobrok és épületek bizonyára lenyűgöznek majd. Fogj egy térképet és fedezd fel a sziget legendás helyeit! Kukkants be, mássz fel, nézz be, sétáld végig, hallgasd meg…
- a domonkos rendi apácakolostor romjai és a Szent Mihály kápolna: Nézd meg, hol élt Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadó királylánya, és időzz el egy kicsit a XII. századi Szent Mihályról elnevezett román stílusú kápolnánál.
- Víztorony: Már messziről meglátod! 1911-ben készült Zielenszky Szilárd és ifj. Ray Rezső tervei alapján. Magasan kiemelkedik az öreg fák közül, így az egész sziget, sőt, Budapest városképének is szerves része. A nyolcszögletű, szimmetrikus alaprajzú tornyot egykor a hatalmas zöldövezet öntözésének és vízellátásának biztosítására hozták létre. Az ország legöregebb és legnagyobb víztornya igazi turisztikai látványosság, melyből Budapest 360 fokos körpanorámáját láthatjuk, a főváros épületei, nevezetességei és a budai hegyek sziluettjének látványa páratlan élményt kínál. Kiállítást is berendeztek a műemlék épületben, ami feleleveníti a Víztorony történetét, valamint bemutatja a magyar rádiózás és televíziózás legfontosabb állomásait és eseményeit korabeli felvételekkel, fotókkal, installációkkal és izgalmas médiatörténeti relikviákkal.
- Művészsétány: Ne siess, nézd meg alaposan, kik szegélyezik a sétányt! A magyar kultúra kiemelkedő alakjainak bronz- és kőszobrai közül a legkorábbiak eredetileg a Városligetben foglaltak helyet, a Margitsziget fái közé 1966 és 1968 között telepítették át őket, azóta pedig számos új szobor is helyet kapott közöttük. A Víztoronytól a Grand Hotelig tartó sétányon olyan alakok által kísérnek utadon, mint Csokonai és Balassi Bálint, Liszt Ferenc, a Margitszigetnek örök életet adó Arany János, Bartók és Kodály, vagy épp József Attila.
- Japánkert: Ahol harmóniában lehetsz a természettel. A sziget északi részén lévő Szikla- és Japánkertet az 1970-es években létesítették, legutóbb 2014 őszén újították fel. Kis fahíd vezet be a kertbe, ahonnan többszáz éves növények szegélyezte ösvények visznek egyre beljebb. A kert belsejében finoman alázúduló vízesés is vár rád. A Japánkertben lévő vízgyűjtők kis csatornákkal összekötött tórendszert alkotnak, amelyekben aranyhalak, teknősbékák, vadkacsák és tavirózsák élik békés életüket. A halastó közepén pedig 1954 óta ott csücsül Csikász Imre alkotása, a „budapesti kishableány“ szobra.
- Bodor-kút: Ez nem az a bizonyos zenélő szökőkút a Margit-híd közelében! Ez a történelmi hangulatú zenélő kút a sziget északi, Árpád híd felőli végén helyezkedik el. Hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-22-ben Marosvásárhelyen épített, de 1911-ben lebontott kútjának. A kútban hangszórók vannak elrejtve, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene hallható.
5 szuper élmény a Margitszigeten
Budapest ékessége minden korosztály számára tartogat élményeket. Lehetsz aktív sportoló, aki a sziget szélén kiépített futópályán rója a köröket vagy a Hajós Alfréd Uszodában ússza a hosszakat. Lehetsz kisbabás anyuka, aki a zöld szigetre hozza sétálni a gyermekét. Lehetsz szerelmes, aki a sziget japánkertjében randevúzik. Lehetsz boldog kutyatulajdonos, aki négylábú kedvencét itt futtatja nap mint nap. Lehetsz ráérős nyugdíjas, aki barátnőivel rendszeresen itt sétálva beszéli ki a világ dolgait. Lehetsz bárki, aki nyugalomra és szép természeti környezetre vágyik, mert a Margitszigeten mindenki megtalálja, amit keres.
Zenélő szökőkút: Alig fogsz hinni a szemednek! Magyarország legnagyobb méretű zenélő szökőkútja május 1. és október 31. között szórakoztatja a szigetre érkező turistákat. A szökőkút medencéje 1000 m² alapterületű, átmérője 36 m; a középső vízsugár több mint 25 m magasságba lő fel. A beépített fúvókák darabszáma 154, azok megvilágítását összesen 227 színes lámpa biztosítja. Műsorában óránként hangzik fel egy zenei blokk, sőt esténként különleges lézervetítésben gyönyörködhetünk a szökőkút vízfüggönyén!
Vadaspark: Állatokkal találkozni mindig igazi élmény! A kis vadaskert egyik felén a dámvadak karámja kapott helyet, ahol a hazai erdőkben is honos szarvasfélén kívül a mezei nyulak is kedvükre ugrándozhatnak. A kisállatkert másik felében vízimadarak, illetve egyéb díszes madárfajok láthatók, a Bahama, mandarin és a kisasszony récéken kívül különösen az ázsiai selyemtyúkok keltik fel a közönség figyelmét. A kert belsejében található istálló pónilovak lakóhelye, amelyeken szép időben, illetve forgalmasabb napokon akár lovagolni is lehet. A fentieken kívül számos bagoly és ragadozó madár is helyet kapott a kertben.
Bringóhinto, gokart, monster roller, hajókázás – Nem tévedünk nagyot, ha a margitszigeti szórakozás kívánságlistáján ezek a mókás járművek szerepelnek. Szeretünk tekerni, ketten vagy családosan, szeretünk suhanni az óriás fák között a szép zöld környezetben. Pattanjunk fel egyre már a Margit hídközelében, és járjuk be sok keréken a sziget minden részét! Hajóval érkezni a Margitszigetre nagyon menő a nyári időszakban. Érdemes tájékozódni a BKK menetrendek között, és hajóval közelíteni meg a Margitszigetet.
Színházi esték a Szabadtéri színpadon: Június közepén indul útjára az a kulturális eseménysorozat, amelynek keretében szimfónikus koncert, balett show, könnyűzenei koncert, opera és folklór műsort tekinthetnek meg a zenerajongók. A különleges szabadtéri színpad gyönyörű, természetközeli élményt ad.
Csobbanás a Margitszigeten: a közel 100 éve működő Palatinus strandfürdő élmény a javából! A szigeti gyógyforrásokra épülő gyógymedencéken kívül úszó- és élménymedencék, sőt csúzdák várják a víz hűsítő erejére vágyó családokat. A strand műemléki védettség alatt áll, de korszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a multimédiás csúszda, ahol csúszás közben zenét hallgathatunk és fényjátékban gyönyörködhetünk.
Nevezetes fák a Margitszigeten
Ha szereted a fákat, néhány különleges példányt imádni fogsz a Margitszigeten is, hiszen a sziget dendrológiai szempontból is nevezetes. Egész története folyamán mindig fejlesztették, szépítgették, óvták és gyarapították a faállományt. Az ma élvezhető végeredmény magáért beszél, minden évszakban csodákat rejt a turisták számára.
Összegyűjtöttük a legérdekesebb fákat, amelyek koruk, nagyságuk vagy históriájuk miatt mindenképpen megérdemlik a figyelmedet:
- A kápolna és a romok között található, több mint 190 éves, közel 40 m magas, 635 cm törzskör-méretű ősplatán európai viszonylatban is a legdekoratívabb koronájú platánok között áll.
- A víztorony közelében állnak az Arany János tölgyei. Történetileg a Sziget egyik legnevezetesebb facsoportja, bár a költő nem alattuk írta versét.
- A Palatínus strand bejáratával szemben látható a ‘hétvezér platán’, melyet az I. világháborúban bombatalálat ért és utána tőből hajtott hét törzset.
- A Japánkertben 1958-tól fejlődik három, kb. 20 m-es kínai ős-mamutfenyő.
- A Halastó patakja partján egy 60 éves virginiai mocsárciprus látható. Érdekessége a talaj fölé emelkedő oszlopszerű módosult, lélegeztető gyökere.
- A Szent Mihály kápolnával szemben egy közel száz esztendős kínai páfrányfenyő (Gingko biloba) látható.
- A főúti sétány melletti fenyvesben négy, 210 éves fekete fenyővel találkozhatunk, melyek Budapest legidősebb példányai.
- A piros pados úttól délre áll az 1838-as nagy árvíz idején megdőlt narancseper, mely azon kevés fák közé tartozik, amelyek túlélték azt a pusztító áradást, melyben a Sziget növényzete egykor szinte teljesen megsemmisült.
