Útikalauz

Rémisztő busó maszkok, hangosan szóló kereplők, lángoló óriás máglya, csónakosok, tél-koporsó, színes-hangos sokadalom. A télűző mohácsi busójárást az Unesco az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánította. Mi azt mondjuk, kihagyhatatlan… Mohácson február 4-9. között felpezsdül az élet, az utcákat ellepik a busók, és megkezdődik a több napon keresztül zajló farsangi karnevál. A mohácsi sokácok évszázados ünnepe a Kóló téren kezdődik: a beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. Kezdődjön az ünneplés! A régi elöltöltős busóágyú dörejére a maskarás csoportok bevonulnak a város főterére, majd a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Nemcsak Farsangvasárnap, hanem kedden is farsangolnak, a telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a farsangtól. A több napos programot felvonulások, táncbemutatók, táncházak, kiállítások, koncertek teszik izgalmassá. Ki van a maszk mögött? A busójárással kapcsolatban az első feljegyzések 1783-ban születtek, és már akkor nyilvánvaló volt, hogy ezeken a napokon nem csak az öltözködésben tűnnek ki a mindennapokból az emberek, de a viselkedési szabályok terén is más szabályok érvényesülnek. Ilyenkor sok mindent lehetett, amit amúgy nem, így […]

Karácsony közeledtével érdemes szétnézni a nagyvilágban, hogyan ünnepelnek más nemzetek. Összegyűjtöttünk egy csokorra valót, amiből látni fogjuk, mennyire sokfélék lehetnek a karácsonyhoz kapcsolódó szokások. A XIX. századra vált csupán elterjedtté és elsőszámú európai keresztény ünneppé a karácsony. Az európai országokban német minta alapján kezdtek el karácsonyfát állítani, és nekik köszönhetjük a fák díszítését és a szaloncukor elterjedését is. Bár a német nyelvterületeken nagyjából hasonlóak az ünnepi szokások, az elnevezések nagyon változatosak. Míg nálunk a Jézuska, addig Ausztriában a Christkindl (Karácsony Gyermeke), Németországban a Weihnachtsmann (Karácsony Apó) az ajándékhozó. Hogyan kerül a zokni a kandallóra? Nagyon másként fest ez az ünnepkör Angliában, ahol igazán megadják a módját a karácsonyozásnak. Az utcákat, a tereket, de még az áruházakat is pazar díszbe öltöztetik, a kirakatok különleges arculatot kapnak, és a családok sem sajnálják otthonuk fényűző feldíszítését. December 24. inkább a munkahelyi köszöntésekkel telik, majd este kikerülnek a zoknik a kandallók párkányára, hogy másnap reggelre bele kerülhessenek Father Christmas (Karácsony Apó) ajándékai. A kéményen keresztül érkező Father Christmas hagyományosan a kandallóba pottyan, majd elhelyezi az ajándékokat. A legenda szerint ugyanis egyszer, miközben a kéményen ereszkedett le, a kandallón száradó zoknikba ejtett egy aranyérmét. Ki ne szeretne minden évben ilyen bőséges meglepetést? Befana, a jóságos […]

Fehér pára lengi körbe a tavat és halk csobbanások hangzanak a téli délutánban. A sétányon csendesen andalognak a fürdőzők, nyakukban az elhagyhatatlan vizi nudlival és törölközővel. Egy misztikus fürdőzés veszi kezdetét a hévízi télben. Mert a tó az év bármely időszakában, így télen is fantasztikus élményt jelent. Lassú nyugodt tempóban szelni a 25 °C-os gyógyhatású vizet, megnyugtató és egyben feledhetetlen kikapcsolódást jelent. Nem csak mi magyarok szeretjük, de gyakran a külföldi vendégek is egy életre elkötelezik magukat a világhírű tó mellett. A varázslat a vízben van Más melegvizes tavakkal ellentétben a Hévízi-tó tőzegmederben alakult ki. Télen a felszálló gőz a tó felett marad, és így egyfajta sapkaként megtartja a meleget. Ennek köszönhetően a tó vize nem hűl le, megőrzi 25 °C-os hőmérsékletét. Nem csupán a gyógyvíz végzi el jótékony hatását, de a felszálló pára is, mint egy inhalatórium működik. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat. Mindezeken túl a tó vize radon tartalmú és a speciális ionösszetételű, ami az idegrendszere igen jótékonyan hat. Bár a radon egy radioaktív nemesgáz, a gyógyvizekben csak nagyon kis mértékben fordul elő, ami az egészségügyi határértéknél lényegesen alacsonyabb. A radon tartalmú vizek enyhe fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek, és bizonyítottan kedvező hatásúak krónikus […]

Bár a tendencia azt mutatja, hogy az év vége a hajrázás időszaka, ennek ellenére tölthetjük másként is az év hátralévő részét. Lassuljunk le egy kicsit, és élvezzük ki százszázalékosan Sárvár minden kincsét. A lassítás tudománya Teret hagyni a vágyaknak, engedni a késztetésnek, hogy egy térséget, egy tájat, egy várost alaposabban megismerhessünk a saját tempónkban, nos, ez a slow turizmus lényege. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő turisztikai filozófia azt vallja, hogy itt az ideje ritmust váltani, és szépen lassan kell megismerni, felfedezni, bebarangolni az adott úti célt. Mindehhez nem kell nagy tudomány: elegendő mindaz, ami rendelkezésünkre áll. Sétautak, jó levegő, mélyről feltörő források – még így télvíz idején is. Sárvár téli szépségei Ennek a szemléletnek tökéletesen eleget tesz Sárvár. Már maga a város is mesés hangulatot áraszt az adventi időszakban. A főtéren kialakított adventi vásár mézeskalács illata és csábító forralt italai megállásra késztetik az embert. Érdemes elidőzni egy rövid ideig a vásárban, és belefeledkezni az ünnep hangulatába. A karácsonyi muzsika, a jókedvű beszélgetések mind azt szolgálják, hogy magunk mögött hagyva a rohanó világot, kicsit befelé figyelhessünk. Ha egy kis mozgásra vágynánk, a befagyott Csónakázó-tó tökéletes kikapcsolódást ad a korcsolyázni vágyóknak. Aki pedig a kulturális örökségeket helyezné előtérbe, az a Nádasdy-várban bemutatott, egyedülálló […]

Már nem csak mi, magyarok rajongunk érte határtalanul, de a világ is felfigyelt fővárosunkra. Amerika vezető utazási magazinja, a Conde Nast Traveller internetes szavazásra bocsátotta, vajon melyek a világ legjobb városai. Budapest ezüstérmes lett. Idén Bécset megelőzve, Firenze után végzett a magyar főváros a Conde Nast Traveller internetes felmérése alapján. A több mint 128 000 szavazónak egy 25 városból álló lista alapján kellett meghoznia döntését, melyen olyan nagy városok szerepeltek, mint London, Párizs, Sydney, Tokió, Szingapúr és Hong Kong. Szecesszió és kávézók a panoráma mellett A második helyezést elvitathatatlanul Budapest nyerte el (2013-ban ugyanezért a helyért Firenzével osztozott fővárosunk), és az oldalon külön kiemelték a főváros szecessziós szépségét, buzdították az utazókat a fürdők felkeresésére, és invitálták őket, hogy egy kávét mindenképpen fogyasszanak el a New York kávéház mesésen szép termében. Kitüntetett figyelmet kapott a pazar panoráma, ahogyan nyomott hagyott a voksolókban a Duna lenyűgöző szépsége, mint ahogy a Lánchíd egyedisége is. Emlékezetes budapesti szállodák Reményeink szerint a Danubius szállodalánc számos hotelje segítette a voksolókat a döntések meghozatalában, hiszen akár a Hilton, akár a Gellért Hotel teraszairól mesés kilátás nyílik fővárosunkra. A patinás épületek megannyi történelmi emlékükkel, gazdag díszítésükkel, lenyűgöző megjelenésükkel örök emléket hagynak a vendégek szívében. Nem mehetünk el szó […]

Sokak szerint Magyarország legszebb városa az UNESCO békedíjas Pécs. Miért? Mert valóban csodaszép, patinás város, telis-tele történelmi épületekkel, kedves kis utcákkal. A modern és rusztikus stílus egyaránt megtalálható benne, tökéletes harmóniát alkotva egymással. Tegyen egy virtuális sétát velünk! Tíz évvel ezelőtt az Európai Unió az „Európa kulturális fővárosa” címet többek között Magyarország városai közül választotta ki. Pécs győzött (megelőzve Budapest, Debrecent és Sopront is), így 2010-ben Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa (Essen és Isztambul mellett). Íme 5 kulturális infoblokk Pécsről – reméljük, sikerül felkeltenünk a kíváncsiságát a meseszép város felfedezésére.   Mindig színes, mindig szép. 1. A római idők mocsaras vidéke – gondolta volna? Pécs története valóban régmúltra, egészen az ókorig vezethető vissza, alapítása a rómaiaknak köszönhető az I. század végén, II. század elején. A rómaiak a latin Sopianae nevet adták a területnek, valószínűleg azért, mert a Pécs helyén álló római kori város déli oldala lenyúlt a vízjártra, a mocsaras rétig. (A kelta „sop” szó mocsarat jelent.) A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatók, Sopianae központja pedig ott volt, ahol ma a Postapalota áll. Postapalota, az ókori Sopianae központja. 2. Középpontban a kultúra – örökkön örökké! Pécs már a korai kereszténység egyik jelentős központja volt (a püspökséget maga […]

Talán nincs még egy annyira izgalmas, színes, virágos és kulturálisan gazdag város a Balatonnál, mint Balatonfüred. Elismerjük, Keszthely is méltán lehet dobogós. De Füred nemcsak Az arany ember városa, hanem nagy szerelmek és gyógyulások színhelye is. Ismerje meg közelebbről, elkalauzoljuk a város nevezetességein át! Bár sokan úgy gondolják, a balatoni szezon augusztus 20-a után véget ér, erre rácáfolnak az elmúlt évek. A sokszor nehezen elviselhető kánikula után az indián nyár kellemes szeptemberi napsütése sokakat csábít a tó partjára. A turisztikai szolgáltatók azon munkálkodnak, hogy a balatoni régiót ősszel is fókuszban tartsák, így számtalan gasztronómiai és kulturális programot találhat az, aki szeptemberben vagy októberben látogat el a „magyar tengerhez”. Töltsön el egy hosszúhétvégét a Balaton északi partjának fővárosában, Balatonfüreden! Íme 10 helyszín, amit feltétlen látnia kell – akár ebben a sorrendben! 1. Tagore sétány Tudta, hogy a híres, partmenti Tagore sétány egy indiai polihisztorról, Rabindranáth Tagoréről kapta a nevét? A költő, író, zeneszerző és festő életművével átformálta az indiai régió irodalmát és zenéjét. De hogy került Balatonfüredre? 65 évesen, 1926. őszén érkezett a füredi szanatóriumba (a Szívkorház három épületet foglal magában: a Fürdőházat, az Erzsébet Szanatóriumot és az Állami Kórházat), majd gyógyulásának örömére fát ültetett a sétányon. A fa előtt 1956-ban […]

Közelebb, mint gondolná: Erdélyben! Nyaraljon és regenerálódjon Ön is Szováta csodás természeti környezetében, próbálja ki a „sós lebegést”! Szováta a Székely „Sóvidék” központja, európai hírű üdülőváros Maros megyében. A város sószikláiról és sóstavairól ismert, a környéken már a rómaiak is bányásztak sót, ám Szovátát kivételes tava, a Medve-tó tette igazán híressé. Ám gondolta volna, hogy a világ legnagyobb heliotermikus tava még nincs 200 éves? Kialakulásának történetét pontosan lehet ismerni: 1875. május végén egy „égi háború” következtében keletkezett. A hatalmas záporban felduzzadt két környéki patak, a víz pedig meggyűlt a Zoltán hegy alatt, így alakult a Medve-tó – ami pedig különlegessé teszi, hogy sókarszton jött létre. Nevét alakjáról kapta, amely fentről nézve egy kiterített medvebőrre emlékezteti az embert. De mit is jelent pontosan az, hogy heliotermikus tó? A heliotermia a tömény sósvizű tó fölött lévő, alig pár centis édesvizű réteg miatt jön létre, amit két édesvizű patak táplál. Ennek a természetes ötvözetnek köszönhetően ez a tó máshogyan „viselkedik”, mint a többi. A természetes tavak nappal fölmelegednek, éjszaka lehűlnek. A Medve-tó felszíni, édesvizi rétege azonban kisebb sűrűségű, mint az alatta levő, akár 50 C fokos sós vízé, ez gátolja az áramlási folyamatokat. A tó csak a nyári szezonban meleg (évi csúcshőmérsékletét júliusban […]

Nem csak az ötórai tea, a „double decker” és a Királynő miatt jó hely! Már javában benne vagyunk a nyárban, a forró napok, a strandolás és a felhőtlen szórakozás idejét éljük. Vannak, akik már túl vannak a nyaraláson, akadnak viszont, akik még csak most tervezik a vakációt. A magyarországi nyaralások igen kedveltek, beleértve a balatoni szálláshelyeket, de például a kirándulós pihenések is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Akik már szinte az egész országot bejárták, méltán vágynak egy kis változatosságra.   Ismerje meg Londont! A metropolisz története egészen az alapító rómaiakig nyúlik vissza, akik a várost Londiniumnak nevezték. A középkor emlékeit a város központjában található City of London őrzi, a mai London e köré épült ki. Ha Londonba utazik, vétek lenne kihagynia a főváros híres történelmi helyeit és épületeit, amelyek végigvezetik Önt az angolok történelmén. Íme néhány nevezetesség London szépségeiből, hiszen az összes épületet felsorolni nehéz lenne. Itt van rögtön a 96 méter magas óratorony, a Clock Tower, becenevén a Big Ben, amely London jelképe lett az évtizedek során. A torony a londoni parlament, a Westminster-palota legismertebb része, az észak-keleti oldalon foglal helyet. Nevét nem az óraszerkezetről kapta, hanem a harangról. Súlya meghaladja a 13 tonnát, eredeti neve pedig Great Bell. Nemcsak harangjáról, […]

Töltődjön fel Ön is a természet erejével Hévízen! Hévíz a magyarok kincse, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a címben szereplő idézet, amely Habsburg Ottótól, Hévíz díszpolgárától származik. De miért olyan különleges hely Hévíz? A város már önmagában is stresszoldó, légköre és gazdag növényvilága magával ragadó, ám a tó valóban csodató, gyógyító hatása több száz éve ismert. A Hévízi-tó Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Vízében többek között magnézium, kalcium, kén, vas, jód és fluor is található, biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős – ez utóbbi adja egyedi jellegét. Gyógyvize kiváló például ízületi megbetegedésekre, akár degeneratív, akár gyulladásos mozgásszervi problémákra, és egyes bőrbetegségek kezelésére is gyógyírt jelenthet. A gyógyvíz ivókúraként lúgosító hatású, rendkívül jó hatása van az emberi szervezetre (például gyulladáscsökkentő is). Tudta, hogy nem csak a víz gyógyít? A tó iszapja is számos gyógykezelés, szépségkezelés alapja, tápláló összetevői miatt pakolásként a bőrre kenve, masszírozva alkalmazzák.     A Hévízi-tavat nem csak azoknak ajánljuk, akik egészségügyi problémájukat szeretnék enyhíteni. Rendkívül hatékony egészségmegőrzés szempontjából is, igazi felüdülés testnek és léleknek egyaránt. Akár gyógykúrára, regenerációra, akár egészségmegőrző fürdőzésre vagy élményekkel teli kikapcsolódásra vágyik, Hévízen mindez télen-nyáron adott! Itt ugyanis még télen is a szabadban fürdőzhet. A víz hőmérséklete a nyári […]

Ismerje meg a szlovákiai Büdöskőt, amely jellegzetes illatú, erős kénhidrogénes gyógyvízéről kapta a nevét. Kedves, csendes város, amely ideális hely a pihenésre és a rekreációra egyaránt! Büdöskő (szlovákul Smrdáky) Pozsonytól, illetve osztrák szomszédjának fővárosától, Bécstől nem messze, Nyugat-Szlovákiában található, a Nagyszombati kerületben. A település fürdőjét először 1617-ben említették. Az első fürdőépületet a büdöskői források mellett a terület birtokosa, Vietoris József nyitrai alispán építette 1833-ban, majd hat évvel később, 1839-ben felépült a kastély is családja és vendégeik számára. Végül a fürdő teljes környezetét kiépíttette – neki köszönhető, hogy a mocsaras területből mesés, 16 hektros park lett. Ha Büdöskőn járunk, mindenképp érdemes a kertben nagyobb sétákat tenni.     Büdöskő mára Szlovákia legnagyobb és leghíresebb gyógyfürdőjévé vált, a szlovák Holt-tengernek is nevezik. Kénes-jódos, magas sótartalmú forrásai 12-17 °C-osak, a fürdő pedig elsősorban bőrbetegségekre és mozgásszervi megbetegedésre specializálódott. Az itt nyert gyógyiszap rendkívül hatásos például reumás láz ellen is. Büdöskőn csendes, parkos környezetben zavartalanul élvezheti a pihenést és a regenerálódást. Karnyújtásnyira a fürdő bejáratától három hotel is található: a Hotel Central, a Hotel Vietoris és a Depadance Morava. Mindegyikben választhatunk gyógykezeléseket, például krioterápiát a bőrre vagy ásványvizes fejbőrkezelést, hidromasszázst, nyirokmasszázst vízben, örvényfürdőt alsó és felső végtagok számára, esetleg teljes testes olajos fürdőt. A […]

Kiránduljon velünk a Székely-Sóvidék központjába, Szovátára, és ismerje meg a híres Medve-tavat! Folytatva a pünkösdi hétvégére szóló szállodai csomagajánlat témát, határon túlra nézünk. Célpontunk Szováta, ez a román kisváros, amelynek legnagyobb és leghíresebb tava a Medve-tó… De kezdjük a történetet a legelején! Szováta a Székely-Sóvidék központja, és Maros megyében található. Az elmúlt évtizedekben európai hírű üdülőváros lett, környékén már a rómaiak is bányásztak sót. A régi mélyedéseket idővel víz töltötte meg, így keletkeztek az első sóstavak. Gérafürdő néven a 19. század közepén épült az első fürdőjük.   A Medve-tó csodálatos környezete   Szovátat egyértelműen sóstavairól és sószikláiról lett híres, és itt jön a képbe a Medve-tó. Nevét onnan kapta, hogy egy kiterített medvebőrre emlékeztet az alakja felülnézetből. 66 ezer tonnára becsült oldott sómennyiség van benne, a víz hőmérséklete pedig a felszíntől lefelé növekszik. Számos kisebb sós- és édesvizű tó található még erre, például a Mogyorósi-, a Piroska-, a Rigó-, a Fekete-, a Vörös- meg a Zöld-tó. A sós tavak vizében a fürdőzők könnyebben a felszínen maradnak a magas sótartalom miatt. Hangulatképek a szállodáról Ha mindez meghozta a kedvét egy szovátai kirándulásra, nézze meg a 4*-os Danubius Health Spa Resort Bradet pünkösdi csomagajánlatát! A szálloda május 21-től június 2-ig a következőkkel […]